Utazás az okosabb jövőbe: Okosabb és fenntarthatóbb közösségek építése Szerbiában címmel indítottak el egy nagyszabású projektumot tegnap Kragujevacon az Északi Üzleti Tömörülés (Nordic Business Alliance, NBA) szervezésében, amely egyesületnek alapvetően az a feladata, hogy kapcsolatot teremtsen és ápoljon az észak-európai, valamint a szerbiai cégek és üzleti közösségek között. A tervet a dán, a norvég, a finn és a svéd nagykövetségek támogatják.
A konferencián azokat a megoldásokat mutatták be, melyek úgymond okossá teszik városainkat az infrastruktúra, a kommunális szolgáltatások és a környezetvédelem tekintetében. A helyi és az északi országokból érkezett szakemberek a jó gyakorlat példáit és az „okosabb jövőbe való utazás” kihívásait prezentálták, kitérve az innovációk és az üzleti praktikák jelentőségére, valamint a magánszektor szerepére.
Az Utazás az okosabb jövőbe projektum kiindulópontjának Kragujevacot, az állami DATA központ, vagyis adatközpont, adattárház székhelyét választották. Mihailo Jovanović tájékoztatási és távközlési miniszter azt mondta, a városok és községek közül jóformán Kragujevac tett legtöbbet a nyílt (állami, azaz kormányzati) adatok terén, melyek kulcsfontosságúak a hatékony tervezésben és a döntéshozatalban. Kragujevac a nyílt adatok számát tekintve a második helyet foglalja el az országban. A város, mint mondta, a digitalizációba és az iparosításba történt eddigi befektetéseknek köszönhetően valóságos szerb Szilícium-völggyé nőtte ki magát.
Kristin Melsom, Norvégia szerbiai, észak-macedóniai és montenegrói nagykövete kiemelte, hogy a környezet megőrzése és a fenntartható fejlődés Európa északi térségében évtizedek óta elsőrendű feladat. Fenntartható, zöld jövő építése a céljuk, és ilyen szempontból kivételes fontossággal bír a nemzetközi együttműködés is. Iva Petrović, a szerbiai NBA végrehajtó igazgatója arra mutatott rá, mekkora segítségére lehetnek Szerbiának az északi országok tapasztalatai. Nikola Dašić, Kragujevac polgármestere úgy fogalmazott, „eljött az okosvárosok ideje”, optimális megoldásokra van szükség, melyek kielégítik minden polgár szükségleteit, miközben időt, energiát és pénzt lehet megtakarítani.
Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka ún. okosvárosokban fog élni, melyek jól működő közigazgatással rendelkeznek, rendszereik pedig csökkentik a tumultust, lerövidítik az utazás idejét, ami elsősorban a digitális technológiai megoldások széles körű alkalmazásával érhető el. A szerbiai okosvárosok megteremtésének projektumát partnerként a Helyi Nemzeti Gazdaságfejlesztési Tömörülés (NALED), a Városok és Községek Állandó Konferenciája, a tájékoztatási és távközlési, valamint az államigazgatási és helyi önkormányzati tárca támogatja.
Nyitókép: Illusztráció
