Az a legfontosabb, hogy Nišben, ahol a hatalom és az ellenzék is azt állítja, hogy megszerezte a szavazatok többségét a vasárnapi választásokon, megfelelően történjen az eljárási folyamat annak érdekében, hogy kétségtelenül megállapítható legyen, melyik párt hány szavazatot szerzett, jelentette ki Vladimir Vuletić szociológus, elemző.
A Tanjugnak azt nyilatkozta, amennyiben kiderül, hogy az ellenzéki pártok együttesen 31 mandátummal rendelkeznek, akkor ők alkotják a többséget. Ha döntetlen eredmény születik, vagyis mindkét pártnak 30-30 tanácsosa lehet, akkor a Szerb Haladó Pártnak kell eldöntenie, elfogad-e egy szavazatot az Orosz Párttól, és így alakul meg a többség, vagy megerősíti a párt legitimitását Nišben, ahogyan azt Belgrádban is tette.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ellenzék miért nem állt ki Savo Manojlović, az Én is Belgrád vagyok – Kreni-promeni listavezetője mellett, aki a mandátumok visszaadását, a köztársasági parlament elhagyását és a polgári engedetlenséget szorgalmazta, Vuletić azt mondta, a javaslat elfogadásával Manojlović az ellenzék vezéralakjává válna, amit – szerinte – az ellenzék nem akar.
A mától június 9-ig tartó európai parlamenti választásokról szólva Vuletić úgy értékelte, ha nem lenne háború Ukrajnában, a szuverenista pártok, azaz a jobboldal jelentős többséget szerezhetne a választásokon. Megjegyezte azt is, hogy az egyre intenzívebb retorika homogenizálja az európai választókat, akik valószínűleg úgy döntenek, hogy a jelenlegi pártokra szavaznak.
Nyitókép: Forrás: Beta
