Meglehetősen vitaközpontúnak bizonyult a tartományi parlament csütörtöki ülése, különösen az első napirendi pont megvitatása alkalmával, mely a 2023. évi tartományi költségvetés zárszámadásáról szólt, illetve kellett volna szólnia. A perlekedés ugyanis sokkal inkább vonatkozott a választási eredményekre, pártok közötti leszámolásokra, mint a zárszámadásra. Juhász Bálint házelnök nem győzte fékezni az indulatokat, számos alkalommal figyelmeztetnie kellett az ellenzéki, de a hatalmi párti képviselőket is arra, hogy térjenek vissza a valódi téma megvitatására, vagy arra, hogy tartsák magukat az ügyrendhez, a felszólalás vagy válaszadás időkeretéhez. A legélesebb szóváltás dr. Radivoje Jovović, a Demokrata Párt–Együtt–Szabad Polgárok Mozgalma frakciójának felszólalását követően alakult ki, melyben az ellenzéki képviselő, alig ejtve szót a témáról, Pecsince község helyzetére, a haladók visszaéléseire tért ki, említve például a fejlesztések, megítélése szerinti, elmaradását, továbbá azt, hogy az ellenzéki politikusok gyermekeit még az iskoláskor előtti intézménybe sem akarják beíratni a hatalmi párt körébe tartozó intézményvezetők. Az állításokra Damir Zobenica, a Szerb Haladó Párt képviselője, házelnökhelyettes reagált azonnal, ismertetve pártjának fölényes győzelmeit az utóbbi időkben, s megcáfolva a beiratkozással kapcsolatos vádakat is. A reakciók viszontválaszok és további felszólalások, majd ügyrendet sértő magatartásról szóló ellenzéki és hatalmi közlések követték, egészen addig, amíg nem sikerült valahogyan az ülést visszaterelni a megfelelő mederbe, a napirenden szereplő téma megvitatása felé.
A napirendi pont előterjesztésekor elhangzott, hogy a tavalyi költségvetés 123,43 milliárd dinárt tett ki, az első tervezés alapján 108,51 milliárd lett volna, majd három módosítás után elérte az említett értéket. Smiljka Jovanović pénzügyi titkár elmondta, a bevételi oldalon 121,06 milliárd volt, a tervezett bevételek 98,08 százaléka valósult meg. A kiadások elérték a 110,84 milliárd dinárt, 89,79 százalékát annak, amit az év elején terveztek. A költségvetési hiányt 9,92 milliárd dinárra tervezték meg 2023 előtt, de végül költségvetési többlet alakult ki az év végére 587 millió dinár értékben. 2023 végén a tartomány adóssága 3,21 milliárd dinár volt, a bevételek 3,55 százalékát tette ki, a törvény szerint azonban lehetőség lenne akár 50 százalékos közadósságnak a megvalósítására is – emlékeztetett beszámolójában az illetékes titkár. Megvalósultak a tartományi automata jégvédelmi központok projektumai – emelte ki –, tavaly a számosi és a bajsai rakétakilövő állomás felújítását végezték el. Zichyfalván (Plandištén), Begaszentgyörgyön (Žitištén), Belcsényben (Beocsinban), Törökbecsén, Antalfalván (Kovačicán), Kevevárán (Kovinban) útfelújítási munkálatokat hajtottak végre. Számos oktatási intézményt újítottak fel, egészségügyi intézmények számára felszerelést vásároltak, gázvezeték-hálózatot bővítettek. A folyamatban lévő projektumok közül Smiljka Jovanović a kamenicai kórházkomplexumra vonatkozó négy nagyberuházást emelte ki: a Kamenica 1 épületfelújítását, a szív- és érrendszeri klinika felújítását a harmadik emeleten, emellett a parkolóhelyek és közlekedési csomópontok bővítését a komplexum területén, a szennyvízelvezető hálózat újjáépítését, valamint a Kamenica 3 komplexum építését. Valamennyi kivitelezés az idén vagy jövőre fejeződik be.
ERŐSÖDŐ SAJÁT FORRÁSOK
A hatalmi koalíció támogatta a napirenden szereplő javaslatok elfogadását. Dmitar Stanišić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője közölte, a 2023-as tartományi költségvetés a duplája volt a 2015-16-os büdzséknek, ez is elegendő ok arra, hogy támogassák a zárszámadást. Ez, természetesen, nem az egyetlen minőségi eleme a napirendi pontnak – fűzte hozzá –, a jelentés alapján látszik, hogyan növekedtek év közben is a bevételek, mindenekelőtt a foglalkoztatottak után és a nyereség után fizetett illetékek, ami a gazdaság erősödését tanúsítja értékelése szerint. A közadósság értéke is magasabb volt korábban, az előző hatalmi felállás ideje alatt 19-20, ma 3,55 százalékos – hívta fel a figyelmet. Először fordult elő tavaly, hogy a köztársasági átutalások (transzfereszközök) nem tették ki a költségvetés több mint felét – húzta alá.
A VMSZ képviselői a magyar érdekeltségű projektumok megvalósításáról beszéltek az ülésen
A MINDENNAPI ÉLET PROJEKTUMAI
Dobó István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában rámutatott, a költségvetési tervek csaknem százszázalékos megvalósítása kivételesen jó eredménynek számít, amiért a szakszolgálatoknak kell köszönetet mondani, valamint annak ténye is hozzájárult ehhez, hogy reális alapokra helyezett tervezés eredményeként jött létre a 2023. évi büdzsé. A polgároknak külön köszönet jár, hiszen az általuk megvalósított adóbevételek, illetékek alkották a költségvetés 47 százalékát – fejtette ki. Néhány fontos projektum kivitelezésére is kitért, melyek, mint mondta, lényegesek a VMSZ számára. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban 85 millió dináros beruházást hajthatott végre, megtörtént a tantermek és tornatermek felújítása, az adai Cseh Károly Általános Iskola baraparti tanintézménye épületének tetőszerkezetét is újjáépítették 25 millióból, fejlesztések voltak a pacséri, horgosi, óbecsei, kishegyesi iskolákban is, mintegy 12-12 millió dinár értékben. Kishegyesen 400 millió dinárt költöttek a vízelvezető rendszerének kiépítésére, másutt annak bővítésére szintén jelentős összegeket, Temerinnek 800 milliót adtak a vízgyár projektumára – emelte ki Dobó, aki felsorolta az útinfrastruktúrát érintő fejlesztéseket is. A Palicsi Víztorony, Akvapark jelentőségét is hangsúlyozta.
ELMULASZTOTT TAKARÉKOSKODÁS
Az ellenzék a korrupció bizonyítékának nevezte a zárszámadást. Robert Šebek, a Szabadság és Igazságosság Pártja frakcióvezetője közölte, rossz tervezés, csalások és az antikorrupciós felügyelet hiánya jellemzi a jelentést. Bírálta a palicsi akvapark projektumát is, melyet, mint mondta, hétmillió eurósra projektáltak, s végül 17-be került – ez nem más, mint egy kis EXPO – értékelte. Válaszában Dobó István rámutatott, Šebek úgy tesz, mintha nem tudná, mennyit változtak az építőipari árak a Covid és az ukrajnai háború következtében, s miért kerül ma többe egy projektum, mint 2020 előtt. Šebek erre reagálva közölte, nem is az alapprojektummal volt gondja, hanem az időközben megkezdett további munkálatokkal és azok értékével. Mihailo Brkić, a Szerbiai Centrum–Zöld-Baloldali Front–Fordulat Mozgalom frakcióvezetője szerint a költségvetés valóban igazolja a gazdasági növekedést és a bevételek emelkedését, nem tartalmazza azonban a régiófejlesztések elemeit, s azt, amit bevételnövekedéskor mindig tenni kell: történetesen a takarékoskodást. Kifogásolta azt is, hogy a tartomány gyakran költ pénzt olyan projektumokra, amelyek finanszírozása önkormányzati feladat kellene hogy legyen.
A zárszámadás elfogadása után a képviselők megvitatták a tavalyi, tartományi ombudsmani jelentést, a vajdasági tulajdonú közvagyon használati jelentését, az Európai Ügyek Alap és a menekültügyi alap 2023. évi munkajelentését, egyetemi és kari tanácstagokról és parlamenti bizottságokról szóló döntést fogadtak el.
Nyitókép: Smiljka Jovanović: Az év végére a bevételek 121 milliárd dinár fölé emelkedtek (Ótos András felvétele)
