A demokrácia hanyatlásáról és a virágzó nacionalizmusról, a szociális és az egyéb manipulációról beszélt az N1 tv reggeli műsorában Vesna Mališić, a Radar hetilap fő- és felelős szerkesztője, de szó volt az állam és az egyház közötti határok elmosódásáról is, valamint az egyre konzervatívabb fiatalokról. A társadalomban csaknem észrevétlenül kezdődött meg a különböző korlátozások korszaka, a többség azonban szinte az élet velejárójaként fogadja el a repressziót – magyarázta. Megjegyezte, ennek eredményeképpen kezdetét vette a demokratikus társadalom leépülése. Hatalmas zűrzavar jellemző, mert míg korábban pontosan tudni lehetett, melyek a nacionalista erők és melyek a polgári értékeket képviselők, ma minden összemosódik. „A kilencvenes évek légkörében élünk, a kilencvenes évek következményei nélkül” – fogalmazott.
Jellemző a polgárok elégedetlenségével való manipuláció, s ez mostanra hatalomgyakorlási technikává vált.
– Céljuk, hogy „tudatzavar” alakuljon ki. Nacionalizmussal próbálják homogenizálni a népet, hiszen mindig is a külső és a belső ellenségtől való félelemmel lehetett a legeredményesebben homogenizálni – fogalmazott Mališić.
A beszélgetés során szó volt egy korábbi közvélemény-kutatásról, amely szerint a fiatalok 40 százaléka számára fontosak a hagyományok, 46 százalékuk az egyház által népszerűsített erkölccsel összhangban alakítaná az életét, 25 százalékuk szerint az LGBT közösség képviselői megérdemlik a verést, 45 százalékuk pedig bűnként tekint a terhességmegszakításra. Részben arról a generációról van szó, amelyik nagyjából 14 éves volt a Szerb Haladó Párt hatalomra kerülésének időszakában, vagyis ezeknek a fiataloknak a világnézetét a konzervatív, tradicionalista és xenofób környezet formálta. Mališić rámutatott, most az alkotmánybíróság előtt a nemi esélyegyenlőségi törvényt kérdőjelezik meg, méghozzá kizárólag a nemekre érzékeny beszédmodor miatt, noha ez az említett jogszabály legkevésbé fontos része, tekintettel a szerb nyelv sajátosságaira. A nemi esélyegyenlőségi törvénynek számos fontos rendelkezése van, például a nők és a férfiak jogainak vonatkozásában, illetve a nők esélyegyenlősége tekintetében – emelte ki, és emlékeztetett, a törvénnyel kapcsolatos fenntartásainak a Szerb Pravoszláv Egyház és a Matica srpska egyaránt hangot adott, Porfirije pátriárka a karácsonyi vacsora alkalmával meglehetősen diszkriminatív hangnemben beszélt a nőkről, nagymértékű gyűlöletről téve tanúbizonyságot.
– Most mindenki a nyelvről beszél, noha a lényeg a diszkrimináció. A diszkrimináció jelenléte vitathatatlan, az erőszak és diszkrimináció társadalmává váltunk. Az erőszak nem csak a nők és férfiak között jellemző. A hatalom ellehetetlenítette a párbeszédet, a többség által elfogadotthoz képest más álláspontot képviselők megtorlásra számíthatnak, szinte befogják a szájukat. Azt hittük, hogy a 2000-es hatalomváltás után ilyesmi már nem történhet meg – taglalta Mališić.
Az újságíró nem bízik az intézményekben, szerinte ugyanúgy, mint a kilencvenes években, most is legfeljebb tüntetésekkel lehet küzdeni, azaz az utca továbbra is a legerősebb intézmény. Az ellenzékkel kapcsolatban megjegyezte, mostanra megmutatkozott, hogy a hatalom mennyi trójai falovat csempészett az ellenzéki csoportosulásokba. Ezeket a beépített embereket akkor aktivizálják, amikor jónak látják. Teljesen behálózták az országot és a választótestületet, ennek eredményeképpen mindig vannak cserejátékosaik, így ha valahol esetleg el is veszítik a választásokat, megtalálják a módját az ellenzéki koalíciók szétrombolásának – vélekedett Mališić.
