Békét csinálni katonákkal és fegyverekkel – eme forgatókönyv mellett az esetek többségében akkor döntenek, amikor külső vagy belső agresszor veszélyezteti az alkotmányos rendet és a békét, azaz amikor már megkezdődött a támadás. Békeidőben viszont, amikor egy adott ország vezetői rendre békepártiságukat hangoztatják, sokak szerint felmerül a kérdés, mi teszi indokolttá az állománybővítést és a mind dinamikusabb fegyverkezést.
Szerbia vonatkozásában az utóbbi években többször is aktualizálták ezt a kérdést, hiszen az Európai Unió tisztségviselői által a béke és a stabilitás letéteményeseként emlegetett ország vezetése rendre a hadsereg felkészültségének fokozását, a hazai fegyveripar fellendítését sürgeti. Másfelől a globális és az európai trendek azt szemléltetik, hogy Szerbia csak beállt a sorba.
SZÚNYOGOK ÉS HARCI GÉPEK
Aleksandar Vučić a napokban többször is állást foglalt az említett témában. Kedden elégedetten nyugtázta, hogy a sereg felszerelését folyamatosan korszerűsítik és új hadtechnikai eszközöket vásárolnak. Emellett az állomány bővítésének szükségszerűségét hangsúlyozta – elsősorban Belgrádban és Vajdaságban, mert szavai szerint ezekben a térségekben nincs elegendő katona –, de a hadiipari üzemeket is kapacitásnövelésre buzdította. Szólt arról is, hogy az utóbbi időszakban fokozódott a külföldi országok és katonai szövetségek felderítő tevékenysége. Csütörtökön a Pasuljanske livade gyakorlótéren bejelentette, hogy megkezdődik a Komarac (Szúnyog) nevű öngyilkos drón gyártása.
Néhány hónappal korábban szintén az államfő jelentette be párizsi látogatása alkalmával, hogy 12 Rafale harci gép vásárlásáról kezdett tárgyalásokat – az említett gépek iránti érdeklődésről már évekkel korábban beszélt. Az ebben az időszakban megjelent médiatartalmak szerint Szerbia légi ereje jelenleg tizennégy MiG-29-ből álló századdal rendelkezik, ezek 2030-ig üzemelhetők. Mellettük néhány ósdi Orao is repül még.
Az állománybővítés állítólagos szükségszerűségéről már a szakértők is beszéltek. Vladan Živulović, a Szerbiai Atlanti Szövetség elnöke nemrégiben kifejtette: „Hiába vásárolunk helikoptereket, ha nincsenek pilótáink.”
KIÉ A NAGYOBB?
A puskaporos hordó attribútumtól szabadulni nem tudó térségben nem nézik jó szemmel Szerbia fegyverkezését. A belgrádi vezetőség ezzel kapcsolatos bejelentéseit rendre a békére való fenyegetésként, vagy éppen erőfitogtatásként élik meg a szomszédos országokban, ez pedig számos politikust késztet újabb erőfitogtatásra. Ivan Anušić horvát védelmi miniszter – Horvátország szintén (használt) Rafale-okat vásárolt – szerint Szerbia hadászati szempontból nem konkurencia, „hiszen az utóbbi 35 évben nem sokat fejlődött”, így versengeni sem szándékoznak vele. Zoran Milanović államfő két évvel ezelőtt megjegyezte: „Nem is értem, miért fegyverkeznek, Horvátország biztosan nem támadja meg őket, sem az USA. De ha esetleg meg is támadná őket az USA, azzal, amit vásárolnak, semmit nem érnek el. Amíg Horvátország a NATO tagja, addig Szerbia semmit nem tehet ellene.”
Azzal kapcsolatban, hogy a fegyverkezésre mind több pénzt fordító Szerbia vajon békét veszélyeztető, vagy stabilizációs faktor, Aleksandar Radić katonai szakértő a következőképpen nyilatkozott a Danasnak: „A fegyverkezés és a katonaság korszerűsítésére nem a bevetésre való felkészülésként vagy a szomszédos országok veszélyeztetéseként kell tekinteni, hanem a politikai szükségletek megnyilvánulásaként. Fegyverek vásárlásával az adott ország a nagyhatalmak figyelmét és támogatását nyerheti el. Szerbia nem precedens. Számos olyan ország van a világon, amely fegyverkezés révén próbált helyezkedni. Nem azért vásárol Szerbia Rafale-okat, mert bombázni tervezi Zágrábot, hanem azért, hogy elnyerje Macron támogatását.”
PÁRATLAN FEGYVERKEZÉS A VILÁGON
A világon nem Szerbia az egyetlen ország, amely a béke mellett tör lándzsát, miközben fegyverkezik. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentésére hivatkozva az idén áprilisban a HVG arról cikkezett, hogy a világ összes katonai kiadása 2023-ban rekordmagasságú, 2,4 ezer milliárd dollárra növekedett, miután az előző évhez képest reálértéken kiugróan, 6,8 százalékkal nőtt. Ez megfelel a globális GDP 2,3 százalékának. A katonai kiadások Közép- és Nyugat-Európában tavaly magasabbak voltak, mint a hidegháború utolsó évében. Nan Tian, a SIPRI vezető kutatója rámutatott, a katonai kiadások kilenc éve folyamatosan emelkednek, és 2009 óta először fordult elő, hogy a világ minden régiójában nőttek. Ez összefügg az ukrajnai háborúval, valamint a Közel-Keleten és a csendes-óceáni térségben növekedő feszültségekkel.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) kimutatása szerint Európa katonai kiadásai 2022-ben elérték a 240 milliárd eurót – 2021-ben 231 milliárd eurót tettek ki, az előző évhez képest a növekedés 6 százalékos volt.
A Balkan Defence Monitor adatai szerint 2023-ban a nyugat-balkáni országok közül Szerbia védelmi kiadásai voltak a legnagyobbak, a GDP 2 százalékát költötte erre a célra. A NATO-tagország Észak-Macedónia a GDP 1,7 százalékát fordította védelmi-katonai célokra, Albánia 1,6 százalékát, Horvátország pedig a 1,5 százalékát.
Szerbia 2021-ben 1,318 milliárd dollár értékben kötött szerződést fegyverek és egyéb harcászati eszközök vásárlásáról. Ez az összeg nagyobb annál, mint amennyit Szerbia 2016 végétől 2021-ig összesen a fegyverkezésre költött. A Global Firepower az idén közzétett kimutatásában a Szerbiai Katonaságot második alkalommal minősítették a térség legerősebb hadseregének. A felmérés 145 ország katonai erejét méri, Szerbia az 56. helyen végzett – 2022-ben a világ 61. országa volt, tavaly viszont az 58. Összehasonlításképpen: Horvátországot az idén a 66. helyre sorolták – hárommal javított helyezésén –, Montenegrót a 129.-re – 1-gyel rontott helyezésén –, Bosznia-Hercegovina a 116. helyen végzett – tavaly a világ 133. országa volt, Észak-Macedónia a 110. helyen – kettővel csúszott lejjebb –, Szlovénia a 91. helyen – tavaly a 86. helyre sorolták –, Albánia 91. a listán – tavaly a 90. volt –, Bulgária a 62. – hárommal lejjebb csúszott –, Koszovó pedig a 135. – 2023-ban a 134. volt.
Nyitókép: Aleksandar Vučić április elejei, párizsi látogatása során közölte, hogy 12 Rafale vásárlásáról tárgyalnak. Egy ilyen gép ára 100-120 millió dollár (Dassault Aviation)
