A napokban egy 17 éves fiatal, Aleksandar V. vesztette életét, amikor leesett egy autó tetőjéről, amit a szintén 17 éves barátja vezetett. Nem sokkal a baleset előtt megjelent a közösségi hálón egy felvétel, amely közvetlenül a tragédia előtt készült. Nem ez az első baleset, amelyben egy fiatal életét vesztette csak azért, hogy az életveszélyes mutatványról minél jobb felvétel készüljön. A közösségi média tele van életveszélyes kihívásokkal. Az utóbbi egy évben jelentős számú tragédiát jegyeztek, amelyek éppen ezek miatt a kihívások miatt következtek be.
A legutóbbi eset, a közösségi hálón látható felvétel szombatról vasárnapra virradóra készült Barajevóban egy utcán, ahol sok fiatal látható. Többen felvételezik is a két fiatal kockázatos mutatványát. Az egyik fiatal vezet, a másik meg az autó tetején látható. A sofőr az egyik pillanatban hirtelen lefékez, utasa pedig lerepül a kocsi tetejéről és olyan sérüléseket szenved, hogy a helyszínen meghal. A 17 éves sofőrnek természetesen nincs hajtási jogosítványa. A közlekedésbiztonság súlyos veszélyeztetése címén tartóztatták le.
Nem ez az első tragikus kimenetelű, értelmetlen kihívás, amelynek a minél nagyobb számú megtekintés és a „like” megjelölés a célja. Tavaly áprilisban Újvidéken, a Péterváradi várban történt tragédia. Legénybúcsún a 30 éves paraćini Lazar Đ. és barátja, Stafen Lj. napfelkeltekor a vár faláról akartak látványos fényképeket készíteni. Mindketten lezuhantak a vár faláról, Lazar sajnos nem élte túl a zuhanást.
Bujanovacnál szintén egy 17 éves vesztette életét, amikor egy vonatszerelvény vagonjára mászott fel, hogy ott készítsen magáról fényképet. A magasfeszültségű huzal végzett vele. Testének a 80 százaléka megégett. A Szerbiai Vasutak Közvállalat tavalyi adatai szerint évente 4-5 személy, általában fiatal, veszti el életét úgy, hogy felmászik a vagonra. Nem kell ugyanis megérinteniük a magas feszültségű vezetékeket, hogy végzetes áramütést kapjanak, elég csak belépniük az árammezőbe – hangsúlyozzák a szakemberek.
Dragana Ćupurdija pszichológus a Blic napilapnak adott korábbi interjújában rámutatott, hogy a 16 évnél fiatalabbak egy-egy TikTok-kihívás végzése során nem gondolkodnak az ok-okozati összefüggéseken.
– A TikTok-kihívások megkísérlőit a stimuláció hajtja. Ugyanis a telekommunikációs és egyéb eszközök gyakori használata miatt a gyerekek állandóan ingerlést igényelnek, állandóan történnie kell velük valaminek – mutatott rá a pszichológus, majd hozzátette: – A gyerekek ebben a korban egyszerűen vágynak a stimulációra és a kihívásokra. Vannak szülők, akik irányítják a gyermeküket, sporton, oktatáson és versenyeken keresztül stimulálják őket, mások ezt az igényüket a közösségi oldalakon keresztül élik ki. Dragana Ćupurdija szavai szerint, akik a közösségi hálókon, különböző platfomokon aktívak, valójában társaságra, kommunikációra és figyelemre vágynak. Egyre több az ilyen gyerek. Szerinte a nevelés helyett a szülők egy része átengedte a gyermekét a közösségi hálóknak, ezért egyre többen követik az ott látott példákat. Kiemelte, gondot okoz az, hogy egy osztályban többségben vannak azok, akik hajlamosak egy-egy kihívásra, és azokat a gyerekeket, akik erre nem hajlandóak, kiközösítik és csúfolják.
Nem csak Szerbiát érintő jelenség ez, mindenütt egyre nagyobb méreteket öltenek a veszélyes kihívások. Számos tanulmány foglalkozik azzal, mi motiválja a fiatalokat, hogy részt vegyenek a veszélyes kihívásokban. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a társasági nyomás, a figyelem központjába kerülés igénye keresendő a jelenség hátterében. Ha elég sokszor látják, a virális videókban szereplő magatartásformákat öntudatlanul is átveszik. És innen már csak egy lépés kell egy-egy életveszélyes mutatványig.
