Fókuszban a kisebbségi kultúra fejlesztése

A Nemzeti Kisebbségi Tanács legutóbbi ülésén arról döntött, hogy 30 millió dinár összértékben ír ki pályázatot a nemzeti kisebbségek kulturális programjainak támogatására. A pályázat kiírására, amelyen a nemzeti tanácsok által alapított kulturális intézmények vehetnek részt, a korábbi tapasztalatok alapján várhatóan augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor – tudtuk meg Sárközi Istvántól, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől.

Sárközi István elmondta, hogy a héten Belgrádban, a Szerbia Palotában két ülésre is sor került, mégpedig a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok koordinációs testületének ülésére, mint előkészítő ülésre, majd a szerb kormány által kinevezett Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésére, amelyen a nemzeti tanácsok elnökein és a nemzeti tanácsok képviselőin kívül több minisztérium képviselői is jelen voltak.

Megtudtuk, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács koordinációs testületét eddig a Roma Nemzeti Tanács vezette, az elnöklést a Horvát Nemzeti Tanács vette át tőlük. Ezúttal konszenzussal megszavazták azt is, hogy a Bunyevác Nemzeti Tanács lesz az alelnöke a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok koordinációs testületének, és így felkészülve a későbbi elnökségre, ők váltják fel a Horvát Nemzeti Tanácsot a soros elnökségi tisztségen.

– A Nemzeti Kisebbségi Tanács ülésén meghatároztak egy 30 millió dináros pályázati keretet, amelynek az idén a kultúra a tárgya, azaz a nemzeti kisebbségek kultúrájának fejlesztése. Tavaly például a hivatalos írásmód, a nyelvhasználat volt. A nemzeti tanácsok négy alapterülete szokott felváltva lenni, az idén úgy határoztuk meg együtt, hogy ezúttal a kultúrán legyen a hangsúly – emelte ki Sárközi István, aki Hugyik Richárddal, a vb kultúrával megbízott tagjával együtt képviselte az ülésen a Magyar Nemzeti Tanácsot, illetve Fremond Árpádot, az MNT elnökét.

Megtudtuk, az ülés napirendjén szerepelt a bosnyák, a gorán, a német, a roma, a szlovén, az ukrán és a cseh nemzeti tanácsok javaslata is, amely alapján a Nemzeti Kisebbségi Tanács elfogadta az említett nemzeti tanácsok számára fontos nemzeti ünnepek és jeles napok meghatározását.

– Fremond Árpád nevében ismertettem az MNT múlt évre vonatkozó munkáját, és felvázoltam a céljainkat, amelyek között a legfontosabb az, hogy sikerült mind a négy alapterületre érvényes stratégiát létrehozni, így a stratégiai gondolkodás nyomán fogjuk meghatározni az MNT jövő évi programtervét, illetve pénzügyi tervét is. Kihasználva az alkalmat, miszerint más nemzeti tanácsok ünnepeit sikerült meghatározni, gratuláltam a nemzeti tanácsok képviselőinek. Felhívtam a figyelmet, hogy mennyire fontos számunkra az aracsi ünnepség, amelyet a Covid-járvány után sikerült újragondolva megszervezni. Ehhez kapcsolódóan kiemeltem, mennyire fontos a műemlék fejlesztésének folytatása amikor erre újra megteremtődnek a feltételek. Természetesen ez a magyar és a szerb kormány közös fontosságú projektje, amihez kapcsolódik a Vajdaság Autonóm Tartomány és természetesen a Magyar Nemzeti Tanács is – mondta, majd hozzátette a magyar közösség következő, államilag elismert ünnepe a Szent István-nap, amire a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség is ünnepséggel készül.

A Tomislav Žigmanovnak az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszternek, a tanács alelnökének vezetésével zajló tanácsülésen jelen voltak az igazságügyi, az államigazgatási és helyi önkormányzati; az oktatási; a kulturális; a tájékoztatási és kommunikációs képviselők; valamint a külügyminisztérium képviselői is, legtöbb esetben államtitkárai; továbbá az egyházi és vallási közösségi kormányhivatal igazgatója és képviselői, valamint a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is – emelte ki Jerasz Anikó, az oktatási minisztérium államtitkára, aki az ülésen dr. Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter megbízásából vett részt és szólalt fel.

– Azokkal a kérdésekkel foglalkoztam, amelyek leginkább érdeklik a nemzeti kisebbségeket az új tanév kezdete előtt: a kis létszámú tagozatok megőrzésével, az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel tantárgy keretében a csoportok kialakításával, a tanügyi dolgozók anyanyelven folyó továbbképzésével, a minisztérium által foglalkoztatott tanácsosok-külmunkatársak számával és munkakörével, a kisebbségi közoktatás tankönyvellátásával, továbbá a most készülő Nemzeti olvasókönyv kisebbségekre vonatkozó fejezeteivel is. Mint ismeretes, a Nemzeti olvasókönyv az általános iskola 1–2. osztálya számára már a befejező fázisban van, a 3–4. osztály, valamint a felsősök számára pedig készül. Utóbbi külön fejezetben foglalkozik majd egy-egy szerbiai nemzeti közösség múltjának, kultúrájának, sokarcú közösségének rövid bemutatásával – a közös értékek tudatosításával. Mindez természetesen sok félreértésre adhat okot, épp ezért a minisztériumban nekünk egyik legfőbb feladatunk, hogy olyan közös kompromisszumok szülessenek, amelyek minden nemzeti közösség számára elfogadhatók és támogathatók – mutatott rá lapunknak Jerasz Anikó.