Mit tudtunk meg eddig az állítólag hamarosan ismét bevezetendő kötelező sorkatonai szolgálatról? – erre a kérdésre próbált választ találni több más médiaház mellett a Danas belgrádi napilap is.
Szerbiában 2011 óta nincs kötelező besorozás. Aki mégis katonáskodni szeretne, az (akár fiú, akár lány) önkéntes szolgálatra jelentkezhet. Az önkéntes szolgálat 3 hónapig tart. Az utóbbi években többször is meglebegtették a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetőségét, azaz a kötelezettség korábbi felfüggesztésének a hatályon kívül helyezését, eddig azonban nem történtek érdemi lépések. Szombaton viszont Aleksandar Vučić elnök közölte, aláírta a döntést, amelynek nyomán a végrehajtó és a törvényhozó hatalom megkezdi a sorkatonai szolgálat ismételt bevezetéséhez szükséges intézkedések foganatosítását. Leszögezte, Szerbia senkit nem óhajt megtámadni, ugyanakkor ekképpen tervezi elrettenteni azokat, akik folyamatosan fenyegetik.
Egy nappal később Miloš Vučević kormányfő megerősítette, hogy a szükséges folyamat megkezdésére utasította a védelmi minisztériumot, a sorkatonai szolgálatot szabályozó jogszabály tervezetét a kormány pénteki ülésén tervezik elfogadni, majd ezt követően parlamenti eljárásba kerül. A miniszterelnök szintén megnyugtatta a közvéleményt, hogy Szerbia nem óhajt háborúzni, a békét fogja őrizni a sorkatonaság révén.
Szombaton a köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a sorkatonai szolgálat 75 napig tartana, a kiskatonák pedig illetményre is számíthatnának. Az eddig napvilágot látott elképzelések arra utalnak, hogy a 18 és 27 év közötti férfiakat soroznák be, a nők számára nem lenne kötelező a sorkatonaság, ám ha akarnak, ők is bevonulhatnak. A köztársasági elnök elképzelései szerint a laktanyákat kilenc hónap alatt készítenék fel a kiskatonák fogadására, így az első bakákat valamikor 2025 második felében sorozhatnák be.
Mint arra a Danas elemzésében rámutatnak, a Köztársasági Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint tavaly nagyjából 350 ezer 18 és 27 év közötti férfit jegyeztek az országban. Nem számítva azokat, akik objektív okokból alkalmatlanok a kötelező katonai szolgálatra, feltehetően még mindig sokan lennének azok, akiket be kellene sorozni, teszik hozzá az írásban. Az elemző újságíró szerint kérdéses, hogy jelenleg mekkora a Szerbiai Katonaság ezredesi és alezredesi állományának létszáma, hiszen a sorkatonai szolgálat felfüggesztése óta elsősorban kicsi, ám hatékony katonaságra törekedett az államvezetés. Továbbá, az elmúlt években mind több hivatásos katona hagyta el a katonaságot, elsősorban az alacsony bérek, a nagy elvárások és túlságosan sok munkafeladat, valamint az előrelépés ellehetetlenítése miatt. Rámutatnak, éppen ez az oka annak is, hogy évről évre egyre kevesebben jelentkeznek profi katonának, számuk csökkenésével párhuzamosan pedig az ezredesi és az alezredesi állomány is folyamatosan zsugorodott, így indokolt a kérdés, vajon lennének-e elegen azok, akik kiképezhetnék a fiatalokat.
Az elemzésben a katonaság kiképzésére alkalmas infrastruktúrával is foglalkoznak. Jelenleg 11 kiképzőközpontot tartanak nyilván: Zomborban, Pancsován, Jakovóban, Valjevóban, Kruševácon, Leskovácon, Batajnicában, Gornji Milanovacon, Nišben és Zaječarban. Az említett kaszárnyákban jelenleg a gyalogsági kiképzést végzik. A többi laktanya közül sok mára romos állapotba került.
A 2006-os, jelenleg hatályos alkotmány értelmében lelkiismereti okokra hivatkozva mindenkinek joga van elutasítani a fegyveres katonai szolgálatot. Korábban, 2003 óta, a vonatkozó törvény értelmében lehetett elutasítani a fegyveres szolgálatot. Ennek alapján vezették be a jogrendbe a civil szolgálatot, amelyet többnyire közintézményekben és közvállalatokban lehetett „leszolgálni”.
Ugyanakkor Miloš Vučević még az idén január végén közölte, ha visszaállítják a sorkatonaságot, nem biztos, hogy a fegyveres szolgálatot elutasítók megmenekülnek a laktanyában eltöltendő hetektől és hónapoktól. Szerinte fegyvertelenül is van ott mit csinálni. Akkor azt mondta, megtörténhet, hogy a fegyver nélküli szolgálat tartama kétszer annyi lenne, mint a fegyveresé.
|
Európában is témává vált Oroszország ukrajnai agressziójának kezdete óta mind több európai ország fontolgatja a sorkatonai szolgálat ismételt bevezetését. Boris Pistorius német védelmi miniszter már korábban is a 2011-ben felfüggesztett kötelező szolgálat visszaállítása mellett érvelt. Az idén május végén be is mutatta pártjának (SPD), majd a Bundestag felhatalmazott bizottságának ezzel kapcsolatos terveit. Az ötlet bírálói csaknem ugyanazokat az ellenérveket sorakoztatják fel, mint nálunk; nincs elegendő laktanya, sem fegyver, sem kellő számú kiképző. Pistorius a svéd modellt tartja követendőnek: minden katonaköteles fiatalt nyilvántartásba vesznek, ám csak a legalkalmasabbnak vélteket sorozzák be, „így akár kitüntetésként is tekinteni lehet a katonai szolgálatra”. Kötelező katonai szolgálat jelenleg kilenc uniós országban hatályos: Cipruson, Görögországban, Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban és Dániában. Svájcban és Norvégiában ugyancsak van kötelező katonai szolgálat. Utóbbiban Svédországhoz hasonlóan a férfiak és a nők számára egyaránt. |
Nyitókép: Az egykoron impozáns újvidéki Futaki úti kaszárnya omladozó, repedező épületének erkélyén egy fa is kinőtt (Dávid Csilla felvétele)
