A Nemzeti Tanácsok Koordinációjának kétnapos találkozója kezdődött meg tegnap Szabadkán, a Horvát Nemzeti Tanács székházában. A találkozón 20 nemzeti tanács képviselője egyeztet a kisebbségi jogokról, illetve erősítésükről és a nemzeti kisebbségek helyzetének jobbá tételét szolgálni hivatott stratégiai intézkedésekről. A horvát mellett a magyar, bosnyák, román, roma, bunyevác, montenegrói, görög, vlach, szlovén, macedón, lengyel, ukrán, ruszin, cseh, német, goráni, askáli, szlovák és az egyiptomi nemzeti közösségek képviselői vesznek részt az összejövetelen.
A találkozót megelőző sajtótájékoztatón Jasna Vojnić, a Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke és a Nemzeti Tanácsok Koordinációjának elnöklője nyilatkozott a média képviselőinek, örömének adva hangot, hogy nemrégiben a HNT átvehette a Nemzeti Tanácsok Koordinációjának elnökségét. Rámutatott, a koordináció keretében a nemzeti tanácsok eredményesen működnek együtt, eddig mindegyik konstruktív hozzáállásról tett tanúbizonyságot. Jasna Vojnić szavai szerint a korábbi tapasztalat azt mutatja, hogy a koordináció találkozóinak érdemes kétnaposnak lenni, hogy a felek minden részletre kitérve körbejárhassák a legaktuálisabb témákat és kihívásokat. A korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a jelenlegi helyzet elemzésével kezdődik a találkozó, a felek felmérik, hogy melyek azok a nemzeti tanácsok, amelyek esetleg ugyanazokkal a gondokkal kénytelenek megküzdeni, de az egyedi problémákat is górcső alá veszik, majd ezt követően egyeztetnek a szükséges intézkedésekről, a következő időszakban szükséges cselekvési tervekről – részletezte Jasna Vojnić, majd az államvezetéssel és az egyes minisztériumokkal való együttműködés elengedhetetlenségét hangsúlyozta, és rámutatott arra, fontos, hogy a nemzeti tanácsok hangot adjanak igényeiknek és előtérbe helyezzék az általuk képviselt közösség problémáit. Az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztériummal való együttműködést kiválónak tartja a HNT elnöke, konkrét példaként a nemzeti tanácsok rendelkezésére álló költségvetési keret növelését emelte ki.
Ljiljana Bekčić, az emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős minisztérium nemzeti kisebbségekért illetékes szektorának munkatársa a nemzeti tanácsok a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében betöltött szerepét hangsúlyozta a sajtó képviselőihez szólva. Hozzátette, a Nemzeti Tanácsok Koordinációja ugyancsak fontos testület, hiszen lehetőséget biztosít a közös témák, problémák és kihívások megvitatására, illetve az együttes fellépésre a felhatalmazott állami szervekkel folytatott párbeszéd során. Ljiljana Bekčić reméli, hogy a most kezdődő találkozó a korábbiakhoz hasonlóan konstruktív és célravezető lesz.
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ugyancsak az újságírókhoz szólt, emlékeztetve arra, hogy a Nemzeti Tanácsok Koordinációja hosszú kihagyást követően ült ismét össze. Rámutatott, most lehetőség lesz megvitatni a Szerbiában élő nemzeti kisebbségi közösségek hatáskörébe tartozó kérdéseket. Számos olyan téma és terület van, amelyek vonatkozásában az egyes nemzeti tanácsok ugyanazokkal a gondokkal találják magukat szemben – példaként a nemzeti kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyveket említette. Rámutatott arra, hogy együttműködve és közös álláspontot kialakítva érdemes megpróbálni leküzdeni az akadályokat. Arról is szót ejtett, hogy a Nemzeti Tanácsok Koordinációjának vannak olyan dokumentumai, amelyeket indokolt módosítani, esertleg megújítani, most például olyan működési szabályzatot próbálnak összeállítani ebben a két napban, amely mindenki számára elfogadható lesz. „Mindenki egyenlő, mindenkinek egy szavazata van, ám az ügyeink közösek. Együtt, összefogás révén sokkal könnyebb megoldást találni a problémákra” – fogalmazott Fremond Árpád.
Nyitókép: Ljiljana Bekčić, Fremond Árpád és Jasna Vojnić (Molnár Edvárd felvétele)
