Elengedhetetlen alkalmazni a Belgrád–Pristina párbeszéd során eddig elfogadott megállapodásokat, a legfontosabb az, hogy a koszovói szerbek úgy élhessenek, mint bármelyik európai polgár, fejtette ki a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában James O'Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, a koszovói szerbek vonatkozásában a szerb többségű községek közösségének a megalakítása a leglényegibb intézkedés, ugyanakkor ezzel párhuzamosan arra is érdemes összpontosítani, hogy a szerbek mindenhol Koszovóban integrálódjanak a rendszerbe.
– 2015 óta hatályos a szerb többségű községek közösségének a megalakításával kapcsolatos kötelezettség. A koszovói szerbeknek normális életet kell élniük, fontos, hogy a házasságokat és a gyermekek születését regisztrálják, egyidejűleg dolgozunk mindezen. A Belgrád–Pristina párbeszéd nem az USA-ban zajlik, ám az ország rendkívül aktív a terepen. Értékelésünk szerint elengedhetetlen az életszerű dolgokról beszélgetni, például a gördülékeny és gyors áruszállításról. Kölcsönös érdek, hogy az átkelőket megnyissák és a nyersanyag Szerbia középső térségéből akadálymentesen megérkezzen Koszovó területére, e nélkül nincs termelés – fogalmazott O'Brien.
A helyettes államtitkár értékelése szerint Pristina egyoldalú, például az USA-val való egyeztetés nélkül foganatosított intézkedéseinek hátterében az erőfitogtatás, nem pedig a polgárok életkörülményei jobbá tételének a szándéka áll. Rámutatott, a következmények nem maradnak el, ezt szemlélteti, hogy a legbefolyásosabb európai országok nem támogatták Koszovó tagságát az Európa Tanácsban. Mindazonáltal nem lenne célravezető szankciókat foganatosítani Koszovóval szemben, ezt az intézkedést az esetek többségében korrupció és az emberi jogok megsértésének esetében foganatosítják.
A térség uniós integrációjával kapcsolatban O'Brien közölte, az USA a Nyugat-Balkán minden országát az EU-ban szeretné látni, az integráció vonatkozásában fontos eszköz az új növekedési terv, hiszen ez a valóban fontos dolgokra összpontosít. Szerbia a térség legnagyobb gazdasága, ha nem integrálják, a régió nem fejlődhet, nyomatékosította.
VUČIĆ EGYÉRTELMŰBB ÜZENETEKRE SZÁMÍT
Valamivel korábban Aleksandar Vučić köztársasági elnök is egyeztetett O'Briennel, a találkozón Angelina Eichhorst, az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-Balkánért felelős igazgatója ugyancsak részt vett. Közösségi oldalán az államelnök úgy fogalmazott, beszélgetőpartnereit tájékoztatta a Koszovóban jellemző szituációról, illetve aggodalmának adott hangot a koszovói szerbek helyzete miatt. Kifejtette, jó lenne, ha az USA az eddigiekhez képest kifejezettebben kivenné részét a helyzet kezeléséből. Hiszi, hogy az USA aktív szerepvállalása hozzájárulna a térség stabilitása és a béke erősítéséhez. Vučić megismételte, hogy Szerbia stratégiai célkitűzése az európai uniós integráció, valamint a reformok elkötelezettje, ugyanakkor a térségnek stabil és kiszámítható jövőképre van szüksége. Rámutatott, kívánatos lenne, hogy az EU a jelenlegihez képest egyértelműbb üzeneteket fogalmazzon meg a térség uniós integrációjával kapcsolatban. Szerbia a gazdaság minden területén előrehaladt, a nemrégiben megítélt befektetési hitelminősítés is ezt támasztja alá, hangsúlyozta Vučić.
LAJČÁK AZ OHRIDI MEGÁLLAPODÁS ALKALMAZÁSÁT SÜRGETI
Miroslav Lajčák, az EU Belgrád–Pristina párbeszédért felelős különmegbízottja ugyancsak az eddigi megállapodások kitételeinek az alkalmazását sürgette, külön hangsúlyozva a tavaly februári, a kapcsolatok normalizálásáról szóló ohridi megállapodást. A KoSSev hírportál szerint kiemelte, már készülnek a belgrádi és pristinai tárgyalócsoportok csütörtöki egyeztetésére. Múlt héten Bécsben eredményesen tárgyalt a pristinai tárgyalócsoport vezetőjével a normalizációs megállapodás alkalmazásáról, emelte ki Lajčák. Hozzátette, a Berlini Folyamat múlt heti csúcstalálkozóján megerősítést nyert, hogy az EU készen áll a nyugat-balkáni országok integrálására, viszont ez nagyban függ a térség országainak az eltökéltségétől.
