Kedden zárult Belgrádban az el nem kötelezett országok mozgalma megalakulásának hatvanadik évfordulójára szervezett csúcstalálkozó, amelyen 105 ország és több nemzetközi szervezet képviseltette magát. A konferencia résztvevői, akik között voltak államfők, kormányfők, illetve kül- és belügyminiszterek, azt üzenték a világnak, hogy csakis együttes munkával, együttműködéssel tudnak szembenézni a világ kihívásaival. Többen azt hangsúlyozták, hogy csakis az egyenlőséggel, az egyenlő jogokkal, egymás megbecsülésével, a nemzetközi jogok tiszteletben tartásával tudják fenntartani a békét, ami pedig elengedhetetlen az emberiség jólétének megteremtéséhez.
Szerbia Azerbajdzsánnal együtt volt a járvány idején szervezett legnagyobb világrendezvény házigazdája. Az el nem kötelezettek mozgalma ugyanis az Egyesült Nemzetek Szervezete után a második legnagyobb nemzetközi szervezetnek számít. Habár hatvan évvel ezelőtt Jugoszlávia, India, Indonézia és Egyiptom akkori vezetői a nagy hatalmi-katonai (USA vagy Szovjetunió vezette) tömörüléshez képest elmaradott, vagy kifejezetten fejletlen országokat akarták megkímélni a nyugati és a keleti tömbök között folyó hidegháborútól, az elmúlt évtizedekben a nemzetközi szervezet átalakult. Ma már 120 állam a tagja, és továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartására. A hétfőn kezdődött kétnapos konferencia, illetve az azt megelőző hétvége alkalmat adott arra, hogy a Belgrádba érkező diplomáciai képviseletek tárgyalóasztalhoz üljenek a szerbiai államvezetőséggel.
Nikola Selaković külügyminiszter az elmúlt három napban számos külügyminiszterrel tárgyalt. A diplomáciai vezetőkkel folytatott tárgyalás középpontjában a Szerbia és az adott országok közti együttműködés állt. Mint a külügyminisztérium a közleményében kiemelte, Selaković ma tárgyalt többek között Tádzsikisztán, Egyenlítői-Guinea képviselőivel. Mahdi Safarival, Irán külügyminiszterével Szerbia és Irán politikai párbeszédének intenzívebb menetéről folytattak megbeszélést. A gazdasági együttműködés megteremtésének lehetőségeit boncolgatták, ugyanis mint ahogy a két politikus rámutatott, a két ország együttműködésében a mezőgazdaság, az energetika, az építőipar és a turizmus terén jelentős lehetőségek rejlenek. Ahogy Szomália esetében is, ahol szintén a mezőgazdaságot, az idegenforgalmat és az IT-szektort jelölték meg közös érdeklődési körükként az ország képviselőjével. Palesztina és Angola külügyminisztereivel ugyanakkor az eddigi jó együttműködést erősítették meg. Riyad al-Maliki, Palesztina külügyminisztere a Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság megalakításában lát reményt. Tete Antonio, Angola külkapcsolatokért felelős minisztere pedig rámutatott arra, hogy egy bizniszfórum megszervezése jelentősen hozzájárulna a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez.
Gambiával a diplomáciai kapcsolat még 1965-ben megszakadt, a találkozó viszont alkalmat adott arra, hogy a külügyi képviselők felvegyék egymással a kapcsolatot és az együttműködésről tárgyaljanak. Mamadou Tangara külügyminiszternek Selaković az ígérte, Szerbia szívesen segíti a baráti országokat, amiben csak tudja.
A FILMIPARBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
Ana Brnabić kormányfő is több diplomáciai vezetővel tárgyalt, így többek között Fuad Husseinnel, Irak külügyminiszterével, akinek Brnabić az IT terén elért eredményeket szemléltette, Hussein pedig kiemelte, minden szerb vállalkozót szívesen látnak országában, különösen az építészet, az egészségügy és az oktatás terén tevékenykedőket – áll a kormány közleményében.
A kormányfő India külügyminisztériumának különleges küldöttjével, Meenakshi Lekhivel megállapította, hogy a két ország együttműködése hagyományosan jó, ám a mezőgazdaság, az energetika, a kereskedelem és a kultúra terén számos ki nem használt lehetőség áll még előttük, ahogy a filmipar terén is.
Aleksandar Vučić államfő ugyanakkor Azerbajdzsán stratégiai partnerségének jelentőségére mutatott rá. Reményét fejezte ki tegnap, hogy Ilham Aliyevet, Azerbajzsán elnökét hamarosan újra vendégül láthatja Szerbiában.
Ivica Dačić, a köztársasági képviselőház elnöke az ENSZ Közgyűlésének elnökével, Abdulla Shahiddal arról folytatott megbeszéléseket, hogy az ENSZ szerepe fontosabb, mint bármikor korábban. Ő maga a szervezet szerepére mutatott rá Szerbia területi integritásának és szuverenitásának megőrzésében.
Shahid ugyanakkor köszönetet mondott Dačićnak a vakcinákért, amit Szerbia azoknak az országoknak adott, melyeknek nem volt lehetőségük beszerezni. Ugyanakkor megemlítették az ENSZ más terveit is, amelyek a fejlődéssel, a klímaváltozással és a nemek egyenjogúságával, a fiatalok szerepével foglalkoznak – áll a parlament közleményében.
VÁDAK IS ELHANGOZTAK
Amíg az országok közti tárgyalások fókuszában a béke fenntartása és az együttműködési lehetőségek feltárása volt, az államok közül többen kihasználták az alkalmat, hogy rámutassanak az államok közti feszültségekre. Így Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina Elnökségének szerb tagja a nyugati államokat azzal vádolta meg, hogy beleavatkoznak Bosznia-Hercegovina belügyeibe. Aleksandar Vučić ugyanakkor Koszovó és Metóhia kapcsán Szerbia szuverenitásának védelmére mutatott rá. Szaúd-Arábia és Marokkó képviselői Palesztina független államként való elismerését szorgalmazták. Irak segítséget kért az „Iszlám Állam" nevű fegyveres szervezet támadásaiban lerombolt ország újjáépítéséhez. Ilham Aliyev Örményország felelősségét hangsúlyozta a Nagorno-Karabah régióban múlt évben történt fegyveres konfliktus kialakulásában, a területre ugyanis több évtizede mindkét ország számot tart. Szíria képviselője ugyanakkor a csúcstalálkozón rámutatott, országa folytatni fogja a harcot a terrorizmus felszámolásában, hogy ezáltal visszakapja az elfoglalt területeket. Ez alkalommal megvádolta a Nyugatot és Törökországot, hogy Szíria érdekei ellen cselekszenek. Kiemelte, Szíriában több mint egy évtizede tart a polgárháború, az aktuális vezetőség Damaszkuszban Oroszország támogatását élvezi. Venezuela képviselője ugyanakkor visszautasította az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió által 2018-ban az országára kirótt szankciókat, amikor Nicolas Maduro győzött a választásokon – adta hírül a Szerbiai Rádió és Televízió.
