November 23-ára hívta össze a köztársasági parlament idei második ülésszakának hetedik ülését tegnap Ivica Dačić házelnök, amelyen a jövő évi költségvetésről vitáznak majd. A jövedelemadóra, jogi személyek nyereségadójára, vagyonadóra, szociális biztosítási illetékre, a költségvetési felügyelőség tevékenységére, a kisajátítási (expropriációs) eljárásra, vámilletékekre, mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, a Nemzeti Valutaalappal (IMF) szembeni kötelezettségekre, a KfW befektetési banktól felvett hitelre, és a Nemzeti Kulturális Tanács tagjainak személyi kérdéseire vonatkozó javaslatokat is megvitatják majd a kedden 10 órára beharangozott ülésen.
Tegnap még a korábban megkezdett hatodik ülést folytatták, amelyen a környezetszennyezés megelőzésének és ellenőrzésének integrált módszeréről, a biocid (kártevő élőlények ellen használt vegyi) termékek alkalmazásáról, valamint a gazdasági társaságokról szóló jogszabály javaslata szerepelt témaként, de az ülés napirendjére tűzték a Szerbia és Norvégia közötti, mezőgazdasági termékekről szóló megállapodásnak és a Szerbia és Kína közötti, vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről szóló javaslatnak a megvitatását is, továbbá a Felső Bírói Tanács tagjainak megválasztására és a Köztársasági Közbeszerzés-jogvédelmi Bizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó beterjesztett javaslatoknak a megtárgyalását is.
BÉRBE ADOTT IVÓVÍZ
A képviselők a kormánytagokhoz intézhették kérdéseiket. Ezzel a lehetőséggel élt Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa is. A mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztériumhoz intézte kérdését, amely a földbirtokok kiadására vonatkozott. Mint mondta, az idevágó törvény definiálja, milyen területet milyen körülmények között lehet kiadni az állami földterületek, építési területnek minősített parcellák vonatkozásában. A helyi önkormányzatok esetében a döntést az illetékes önkormányzat hozza meg megfelelő eljárás, például nyilvános pályázat lebonyolítása révén, határidők tiszteletben tartásával, egyes esetekben pedig az elsőbbséget élvezők is meghatározhatók a licitálás esetén. A vajdasági önkormányzatokban bérbe adott állami földterületekből származó bevétel 30 százaléka a köztársasági, 30 százaléka a tartományi, 40 százaléka pedig az önkormányzati költségvetésbe folyik be, emlékeztetett Pék Zoltán felszólalásában. A folyó év november 10-éig az önkormányzatoknak jelentést kell tenniük az illetékes minisztériumnak a bérbe adott földek alapján érkezett befizetésekről. A következő év január végéig az eszközök felhasználásával kapcsolatos jelentésnek is el kell készülnie. Pék Zoltán azt kérdezte, milyen eljárást kell alkalmazni egy olyan kiadott terület esetén, amelynek a bérbeadás pillanatában már más rendeltetése volt. Példaként a zentai esetet hozta fel: egy, a település lakosainak ellátását szolgáló ivóvízlelőhelyet adtak bérbe, amelyet ekként definiált a területrendezési terv is. Pék Zoltán kifejtette, lehet, hogy csak a törvény nem megfelelő értelmezésével állunk szemben, de megoldást kell találni a felmerült problémára.
FÉLRE A HULIGÁNOKKAL!
Szóba került a Ratko Mladić népirtás miatt elítélt volt boszniai szerb parancsnoknak szentelt belgrádi falfestmény ügye is. Enis Imamović, a sandžaki Demokratikus Akciópárt képviselője elítélte a történteket, s azt, hogy aktivistákat kísértek be, amiért megpróbálták megsemmisíteni a festményt. Szerinte egy háborús bűnösnek, népirtónak nem lenne szabad semmilyen falfestményt szentelni, s azt kérdezte a kormánytól, ügyészségtől, hős vagy bűnelkövető-e számukra Mladić. Mint mondta, el kell távolítani a huligánokat, akik a falfestményt őrzik. Erre reagált Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője, szerinte Ivica Dačić házelnöknek félbe kellett volna szakítania képviselőtársát, amint genocídiumról kezdett beszélni.
Az ülés folytatásában Aleksandar Vulin belügyminiszter a képviselők elé terjesztette az államközi szerződésekről és a nyugat-balkáni közös katasztrófavédelmi fellépésről szóló javaslatot, arra kérve a házat, hogy támogassa valamennyit.
