Szerbia az év végig várhatóan további két klasztert nyithat meg az eurointegrációs folyamatban, ám ez csak a kormányközi konferencián derül ki – emelte ki Ana Brnabić kormányfő a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelyen a képviselők az Európai Bizottság (EB) évi országjelentéséről vitáztak. A kormányfő kiemelte, Szerbia joguralmát illetően az EU-tagság felé vezető útján 2016 óta az idei jelentés először pozitív hangvételű, előrelépést véltek felfedezni a szólásszabadság és a médiaszabadság terén is.
Brnabić rámutatott, az EB-jelentés a gazdasági fejlődés tekintetében jó értékelést adott, sőt dicsérettel illette az országot. Felhívta a figyelmet, hogy a stabilitást és a gazdaság gyors felépülését a koronavírus-járvány idején érte el Szerbia.
Kitért arra is, hogy az EB javaslata szerint Szerbia kész két újabb klaszter megnyitására, de hogy ez meg is történjen, az ország aktív kapcsolatot tart fenn az uniós tagállamokkal, hogy megválaszoljanak minden nyitott kérdést. Hangsúlyozta, hogy a január 16-ára bejelentett népszavazás eredménye jelentős mértékben befolyásolja majd az integráció tempóját, hiszen az a jogrendszer reformjának alapfeltétele, amire az ország elkötelezte magát.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, a parlament euróintegrációs bizottságának elnökeként rámutatott, az EB-jelentés lényegében rendszerezi az eddig megvalósított 3 módszertant és bővítési politikát: a tagjelölt státus megszerzésétől 2015-ig tartó, majd a 2020-ig tartó időszakot, amikor egy új módszertant vezettek be, valamint az átdolgozott módszertant, amit ettől az évtől alkalmaznak, 6 klaszteren keresztül követik Szerbia fejlődését.
Kovács Elvira elmondta, a jelentés az EU-val folytatott tárgyalások 3 kulcsfontosságú elemére, a joguralom reformjára, a Koszovóval fenntartott kapcsolatok normalizálására és a követelményekre mutatott rá. Azon általános értékelésen túl, miszerint Szerbia eurointegrációját mérsékelten felkészültként jellemzi, korlátozott előrehaladást állapít meg.
Szerbia megnyitotta a csatlakozási folyamat első, alapvető klaszterét, de az EB két további klaszter, 3-as versenyképesség és inkluzív növekedés, valamint 4-es zöld megállapodás és fenntartható kapcsolatok klaszterének megnyitását javasolta, ami összesen 12 tárgyalási fejezetből áll.
A jelentés pozitív eredményként emeli ki az újabb reformok elkezdését – az alkotmányos reform kezdeményezését az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében –, a parlamenti képviselők viselkedési kódexének felülvizsgálatát, valamint a kormány és a parlament törekvéseit a pártok közötti párbeszédben.
Bő beszámolójában, amely során területenként tért ki az előrehaladás fokára, arra is rámutatott, hogy bár korlátozott előrelépést jelöltek meg a jogrendszer téren, számos eredményt tudott felmutatni, hiszen megszületett az ombudsmantörvény, módosították a közhasznú információkról szóló törvényt, a diszkrimináció ellenes törvényt, új, nők elleni erőszakkal foglalkozó stratégia született, illetve új, a nemek egyenjogúságával foglalkozó stratégia.
Az EB hangsúlyozza az adatbázisok létrehozását és az etnikai kapcsolatok felélesztésének fontosságát, hogy az egész társadalom dolgozhasson a nemzeti kisebbségek integrációján. A lakosság etnikai összetételének figyelembe vételére vonatkozó törvényi kötelezettség ellenére a nemzeti kisebbségek továbbra is alulreprezentáltak a közigazgatásban. Előrelépést jegyez a kisebbségi oktatás és a tankönyvek terén.
Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője többek között arra mutatott rá, hogy az EB-jelentés évek óta kitér Vajdaságra és a helyi önkormányzatok gyenge kapacitásaira, illetve arra, hogy a tartomány hatásköreinek finanszírozásáról szóló törvény nem született meg, holott ez alkotmányos kötelezettség.
Rámutatott a gazdasági és beruházási terv, valamint a nyugat-balkáni zöld ágenda végrehajtására vonatkozó iránymutatások kiemelt jelentőségére a regionális együttműködés erősítésében. A terv ugyanis olyan beruházási csomagot irányoz elő, amely mintegy 30 milliárd eurót (9 milliárd eurós támogatást és 20 milliárd eurós beruházást) mozgósít a régió számára a következő 7 évben.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EB javaslata alapján az IPA III keretében 2027-ig Délkelet-Európa és Törökország számára az EU 14,7 milliárd euró vissza nem térítendő összeget különít el politikai, gazdasági és intézményes reformok végrehajtására, valamint az integrációs folyamat haladását segítő projektek finanszírozására. Elmondta, a tárgyalási folyamat lényege nem csupán a fejezet megnyitásán alapul, az uniós tagsághoz vezető úton való előrelépést a kötelezettségek vállalásának mértéke mutatja. Csak a fejezet lezárásához szükséges feltételek teljesítése tekinthető igazi sikernek, mert ez azt jelenti, hogy Szerbia valóban készen áll arra, hogy minden kötelezettségének eleget tegyen.
