Sorozatunkban olvasóink a Szerb Köztársaság hatályos Alkotmányának módosításáról szóló dokumentummal ismerkedhetnek meg. Utóbbi összesen 29 módosítást tartalmaz. Napról napra egy-egy módosítást olvashatnak magyarul lapunk hasábjain. Minden írás a módosítás érintette, még mindig hatályos alkotmányos rendelkezéssel kezdődik, hogy érezhető legyen, milyen jellegű módosításokat tárnak a nép elé. A polgárok 2022. január 16-án referendumon dönthetnek a javasolt módosítási dokumentum megerősítésének támogatásáról.
Az Alkotmány módosításáról szóló dokumentum tizennegyedik módosító indítványa számozás tekintetében a hatályos Alkotmány 152. szakaszát (A bírói tisztség összeférhetetlensége) érinti, míg tartalmilag a 153. szakasz (A Bírósági Főtanács jogállása, összetétele és megválasztása) a tanács tagjainak mandátumával kapcsolatos bekezdését, ez, a hivatalos tartományi fordítás értelmében, a következőképpen fogalmaz:
A Bírósági Főtanács tagjainak megbízatása öt évre szól, a tisztségbeli tagok kivételével.
A tizennegyedik módosító indítvány A Bírósági Főtanács tagjainak mandátuma, és a Bírósági Főtanács elnöke és alelnöke címmel épülne be az Alkotmányba, a következő szöveggel:
A Bírósági Főtanács tagját öt évre választják meg.
Ugyanazt a személyt nem választhatják meg újból a Bírósági Főtanács tagjává.
A Bírósági Főtanácsnak elnöke és alelnöke van. Az elnököt a Bírósági Főtanács választja meg a bíró tagok közül, míg az alelnököt azok a tagok közül, akiket a Nemzetgyűlés választ meg, öt évre. A Bírósági Főtanács elnökévé nem választhatják meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét.
A megbízatási idő lejárta előtt a Bírósági Főtanács tagjának a mandátuma saját kérelmére szűnik meg, vagy ha bűncselekmény okán legkevesebb hat hónapos fegyházelzárásra ítélik. A bíró tagnak a bírói tisztség megszűnésével is megszűnik a mandátuma, míg a nem bíró tagnak abban az esetben is, ha tartósan elveszíti a Bírósági Főtanács tagja tisztségének a végzéséhez szükséges képességét.
A Bírósági Főtanács tagja mandátumának a megszűnéséről a Bírósági Főtanács dönt. A döntés ellen az Alkotmánybíróságnál lehet fellebbezni, ez kizárja az alkotmányjogi panasz benyújtására való jogot.
Az indoklás értelmében a Bírósági Főtanács elnökének, valamint alelnökének a megválasztásával kapcsolatos javaslatok teljes mértékben összhangban állnak a Velencei Bizottság ajánlásával. Mint hozzáteszik, a megoldás, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke semmiféleképpen nem lehet a Bírósági Főtanács elnöke, már csak az ország legfelső bírósága elnökének számos feladatára való tekintettel is a lehető legészszerűbb.
