A törvény előírásai szerint a kőolaj-kitermelés után 7 százalékos bányajáradék jár, ám ezek az előírások nem vonatkoznak a Szerbiai Kőolajipari Vállalatra (NIS), amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gasprom. Szerbia és Oroszország a vállalt külön megállapodásának egyik kitétele szerint a bányajáradék a NIS esetében 3 százalék. Ennek a kitételnek a módosítására van szükség, ezt kéri Szenttamás, Nagykikinda és Magyarkanizsa is már évek óta – emelte ki beszédében Gyivánovity Dániel, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház csütörtöki ülésén, amikor a napirenden négy törvényből álló, az energetikát és a bányászatot érintő törvénycsomag szerepelt.
Gyivánovity elmondta, a kőolaj-kitermelés jelentős mértékben megnőtt a kőolajipari vállalat többségi tulajdonának magánosítása (2008) óta. A NIS éves jelentésében az állami költségvetésbe 2019-ben 1 milliárd 400 millió dinárt fizettek be bányajáradék címén. Egy évvel korábban is hasonló összeg került az állami költségvetésbe.
A törvény szerint a bányajáradékból járó összeg hatvan százaléka az állami költségvetést illeti meg, míg negyven százaléka azt az önkormányzatot, amely területén folyik a kitermelés. Vajdaság esetében ötven százalék az állami költségvetésbe kerül, tíz százalék a tartományiba, az önkormányzati költségvetésbe pedig a bányajáradék negyven százalékát utalják át.
– Az a három vajdasági önkormányzat, amely területén találhatók a kőolajmezők, kérte az államot, hogy a bányajáradékot a NIS esetében is emelje meg 7 százalékra, vagy módosítsa az elosztást. Arra kérték az állami illetékes szerveket, hogy a bányajáradék teljes összege az érintett önkormányzatban maradjon. Ebben a kérdésben azonban ezidáig még nem történt előrelépés – mutatott rá Gyivánovity.
Gyivánovity Dániel rámutatott, a VMSZ számára kiemelt fontosságú az energetikai törvénycsomag, hiszen a megújuló energiaforrások, a környezetvédelem, a vajdasági szántóföldek védelme, a folyók és tavak szanálása a párt programját képezik, illetve politikai aktivitásai közé tartozik például, hogy megoldást találjanak a Krivaja-folyó szennyezettségére, a Palicsi-tó öngyógyulására, hogy megakadályozzák a Bajmoknál található tó szennyeződését, vagy megoldást találjanak a szabadkai városi szeméttelepre. Gyivánovity elmondta, a napirenden szereplő négy törvény kiváló összhangot teremt a gazdaság, az energetika, illetve a környezetvédelem között, jó alapot szolgáltat a zöldgazdaságnak. Rámutatott, a párt támogatja a törvényjavaslatokat, hiszen a társadalom integrált fejlődését célozták meg a gazdasági, ökológiai és szociális fenntarthatósággal. Többgenerációs, fenntartható fejlődést tűztek ki célul.
A képviselők előtt szereplő törvényeket: az energetikai törvény módosítását, a megújuló energiaforrásokról szóló törvényjavaslatot, a bányászatról és a geológiai feltárásokról szóló törvény módosítását, illetve az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslatot Zorana Mihajlović energetikai és bányászati miniszter terjesztette elő. Kiemelte, a törvények célja az ország energetikai politikájának fenntarthatósága és a környezet védelme, miközben fontos stratégiai célokat fogalmaznak meg. Így jobb beruházási feltételeket támasztanak, lehetőséget nyújtanak ebben a szektorban is a digitalizálására, illetve nagyobb figyelmet fordítanak az energetikai szempontból hátrányos helyzetű fogyasztókra is, már nemcsak a villanyáram és a gáz, hanem a hőenergia terén is megkülönböztetnek ilyen fogyasztói kategóriát.
Pék Zoltán, a VMSZ képviselője a két új törvényre tér ki. Szavai szerint Szerbia ambiciózus célt tűzött ki maga elé, hiszen 2050-ig az energia-előállítás ötven százalékát megújuló energiaforrásokból kívánja előállítani. A törvény felismeri a fogyasztó-termelőt, vagyis azokat, akik napkollektorokból állítanak elő villanyáramot, a felesleges áramot piaci áron engedhetik a hálózatba. Rámutatott, az ország területén 600 négyzetkilométer tetőfelület áll kihasználatlanul, vagyis a napkollektorok jelentős lehetőséget rejtenek magukban. Üdvözölte ugyanakkor, hogy a törvény megtiltja a mini vízerőművek felállítását a természetvédelmi területeken.
Pék elmondta ugyanakkor, hogy az energiahatékonysághoz jelentős mértékben hozzájárul majd a kormány azon döntése, amivel támogatni kívánja a lakóházak és lakások szigetelését, illetve a nyílászárók cseréjét, ugyanis a szigeteléssel megtakarítható a hőenergia 20-25 százaléka, míg a nyílászárók cseréje további 10-15 százalékos megtakarítást jelenthet.
Ökrész Rozália, szintén a VMSZ képviselője, is az energiahatékonyságra és a racionális energiafelhasználásra mutatott rá. Kiemelte, pártja támogatja a zöldenergia felhasználásának növelését, és a fosszilis energia, vagyis a szénkitermelés csökkenését, hiszen ezzel az ország az energia megtakarításához, illetve a klímaváltozás csökkenéséhez járul hozzá. A zöldenergia pedig növeli a gazdaság versenyképességét, a gazdaság fejlődését, csökkenti az energetikai szegénységet, miközben az ország előírásait összehangolják az EU előírásaival.
