Az elektronikus számlázás bevezetésével csökken majd az adminisztrációs megterhelés, míg az üzletelés teljesebb informatikai megoldásokhoz jut, hozzájárulva a környezetvédelemhez, illetve a szürkegazdaság csökkenéséhez, mutatott rá Ökrész Rozália, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek napirendjén négy törvény szerepelt: az elektronikus számlázásról szóló, illetve az adminisztratív eljárások nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat, de a kommerciális tranzakciókban a pénzügyi kötelezettségek törlesztésének határidejét meghatározó törvény, illetve a biztosításról szóló törvényt módosításáról is folytattak vitát.
Ökrész Rozália elmondta, miután jövő év elsejétől lép hatályba az elektronikus számlázás, láthatóvá válik az általános forgalmi adó (PDV) kötelezettsége, ez által pedig az adókifizetések ellenőrzése, így az adómegfizettetés is hatékonyabb lesz. A közszféra, illetve a gazdaság számára az elektronikus számlázás időt takarít meg és leegyszerűsíti az üzletelés menetét. Emellett ezzel a törvénnyel az ország még egy lépést tesz a digitalizáció útján, felvéve a lépést a kor üzleti törekvéseivel.
Az elektronikus számlázásra vonatkozó törvény is az európai előírásokkal való összehangolást szolgálja, amire a Stabilizációs és Társulási Megállapodás is kötelezi Szerbiát. Mint arra Kovács Elvira, a VMSZ képviselője, illetve a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke rámutatott, az elektronikus számlázás bevezetésének célja, a számlák feldolgozása és őrzése esetében a kiadások csökkentése, valamint az adómegfizettetés arányának növelése, ám túl nagy elvárás lenne a magánszektorban tevékenykedő minden jogi személyt az elektronikus számlázásra kötelezni. Egyelőre azokat a cégeket érinti az elektronikus számlák kiadásának kötelezettsége, amelyek az általános forgalmi adó elszámolására is kötelesek. A többi gazdasági személy önkéntesen választhatja a rendszer által biztosított lehetőséget.
Az interoperabilitás kapcsán, ami korábban sok vállalkozónak fejtőrést okozott, kiemelte, az elektronikus számlázás bevezetése nem hátráltatja majd a határon átnyúló tevékenységeket, vagyis a beszerzést, illetve a kereskedelmet sem, sőt várhatóan egyszerűbb lesz ezen gazdasági szubjektumok esetében a számlázás.
Ugyanakkor Szerbia és gazdasága az elektronikus számlázás bevezetésével annak a klubnak a tagjává válik, amely az elektronikus számlázás standardjait alkalmazza, így egyszerűbbé válik az Európai Unió területén kiírt közbeszerzési eljárásokban való részvétele.
Kiss Nándor, a VMSZ képviselője is azt hangsúlyozta, hogy fázisokban történő bevezetésre azért van szükség, hogy a közszféra és a gazdaság számára se okozzon túl nagy megterhelést, miközben egy hatékony és funkcionális rendszer kiépítése a cél. Három dátumot emelt ki: 2022. január 1-jétől a közszféra már köteles lesz elfogadni és őrizni az elektronikus számlákat, ugyanakkor a közszférában tevékenykedő másik szubjektum számára akkor már ilyen számlát köteles kiadni. A magánszektor is akkor már a közszféra felé elektronikus számlázással kommunikálhat. Ez év július 1-jétől pedig már a magánszektor is köteles elfogadni és őrizni a közszférától és a magánszektorból érkező elektronikus számlákat, ám az elektronikus számlázás 2023. január 1-jétől már minden jogi személyt érint.
Siniša Mali pénzügyminiszter a törvények ismertetésekor elmondta, az elektronikus számlázás rendszerének bevezetése anyagilag nem terheli a gazdasági résztvevőket. Az adminisztratív eljárások nyilvántartásáról szóló törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, ez olyan fórumot jelent majd mindenki számára, ahol pontosan fel lesz tüntetve, hogy egy-egy eljáráshoz milyen dokumentumokat kell felmutatni.
Ökrész Rozália kitért a biztosításról szóló törvényre is. Rámutatott, a biztosítás a fejlett gazdaság számára az egyik legfontosabb pénzügyi tevékenység, Szerbiában ez a szektor folyamatos feltörekvésben van, ám még mindig nagyon kevés az olyan polgár és jogi személy, akinek van biztosítása. A biztosítási prémium a GDP 2 százalékát teszi ki. Elmondta, ha figyelembe vesszük az EU-t, ahol a GDP 8 százalékát teszi ki, a biztosítások piaca még mindig nem elég fejlett. Jelenleg 20 biztosítótársaság dolgozik az ország területén, és ezek mintegy 11 ezer embert foglalkoztatnak. Szavai szerint erre a piacra kedvezőtlenül hat az is, hogy még mindig jelen van a társadalmi tőke a biztosítótársaságokban. Miután a társadalmi tőke fogalmát az Alkotmány sem ismeri fel, ezek a biztosítótársaságok hátrányos helyzetből üzletelnek a piacon. Ezt a helyzetet rendezi a törvénymódosítás, rendszerben fogalmazza meg a társadalmi tőke jelenlétét, mégpedig úgy, hogy a tőke 70 százaléka állami lesz, 25 százalékát pedig az alkalmazottak és volt alkalmazottak között osztják ki ingyenrészvényként, 5 százaléka pedig a részvényalapba kerül.
