Veszélyben vannak a víztartalékaink – mutatott rá Fremond Áprád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelyen a környezetvédelmi törvény, illetve a vizekkel foglalkozó törvény módosítása szerepelt napirenden. Kiemelte, jelentős a kommunális és ipari vizekkel való szennyezés, gondot okoz az árterületen folyó építkezés, nem megfelelőek a hulladéktárolók, hiszen több esetben túl közel vannak az ivóvízforráshoz vagy a folyókhoz, tavakhoz. Emellett pazaroljuk az ivóvizünket, hiszen azt használjuk öntözésre is.
Az ivóvíz minőségét érintő gondokat Fremond három csoportba sorolta. Rámutatott, Bácskában és Bánátban rossz az ivóvíz minősége, aggasztó az arzén mennyisége az ivóvízben. A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet Vajdaság területén 43 település ivóvizét ellenőrizte és csupán 10 esetben volt elfogadható minőségű.
Az egész tartomány területére jellemző a talajvizek kizsákmányolása, miközben nem védik kellő mértékben az ivóvizet, és ez a jelenség az egész országban jelentkezik – közölte továbbá Fremond Árpád, hozzátéve, hogy mintegy 30 különböző rendelkezés foglalkozik a vizekkel. A jelenlegi törvénymódosítást a VMSZ üdvözli, hiszen a talajvizek és a felszíni vizek szennyezésének megfékezését szeretné ezáltal elérni. Hozzátette, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ellenőrzésre, a visszaélésekre, a gyárak szennyvíztisztítására, a talajvizek felhasználására, de az árterületeken történő illegális építkezésekre is. Szavai szerint fontos, hogy az árterületek külön megnevezést kapjanak, és ne sorolják őket a mezőgazdasági vagy építési területek közé.
Kitért a szennyvíztisztítók jelentőségére is, mondván, a 2019-es adatok szerint 300 szennyvíztisztítóval kevesebb volt az ország területén. Csupán Szabadka, Verbász és Šabac építettetett új szennyvíztisztítót, az európai pénzalapokat felhasználva. Rámutatott, a szükséges színnyvíztiszítók felépítésére 4-5 milliárd euróra lenne az országnak szüksége. Vajdaság területén jelenleg két tiszító épül. A tartományi kormány támogatásával Topolya és Kishegyes kap új szennyvíztisztót, Topolyán a hulladékvíz 30 százalékát fogja kezelni.
Újra megemlítette a Krivaja folyó, illetve a Béga folyó, valamint a Duna–Tisza–Duna-csatorna szennyezettségét is, ahová jelentős mennyiségű hulladékvizet engednek bele, ugyanis a szennyezők figyelmen kívül hagyják a törvényes előírásokat.
Elmondta, a VMSZ támogatni fogja a törvénymódosításokat, hiszen felismeri, hogy a levegő és talaj védeleme nélkül vízvédelem sem létezik. Rámutatott a szabadkai szeméttelep problémájára, a Palicsi-tó rehabilitációjának szükségességére, illetve a szeméttelep és a tó közti terület szanálásának fontosságára is. Szavai szerint a szeméttelep remediációja a módszertől függően 5–21 millió euróba kerülne.
A köztulajdonról szóló törvénnyel való összehangolás kapcsán kiemelte, nagy jelentőséggel bír, hogy a módosító javaslat szerint a használati jog megszüntetésével Vajdaság Autonóm Tartomány tulajdonjogot kap a tartomány területén található (nem hajózható) csatornahálózat felett. Elmondta, 2020. december 31-éig Vajdaság javára a köztulajdon jogán összesen 4203 kataszteri parcellát jegyeztek be a nem hajózható csatornahálózat kapcsán.
Kovács Elvira, a VMSZ képviselője, a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke arra mutatott rá, hogy az Európai Unió számára nagy jelentőséggel bír a környezetvédelem, az uniós rendeletek harmada a környzetvédelemmel foglalkozik, és az uniós előírások nemzeti jogrendszerbe történő átültetése csak az első lépés az európai normákhoz való alkalmazkodás folyamatában. A szabályozások megfelelő végrehajtása és alkalmazása minden szinten – országos és helyi szinten – is nagyon fontos.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője, képviselőtársának szavaira építve elmondta, VMSZ véleménye szerint az uniós csatlakozási tárgyalások révén a tagságnak kellően hosszú átmeneti időszakot kell biztosítania annak érdekében, hogy a szerbiai infrastruktúrát az uniós normákhoz lehessen igazítani, hiszen ez után Szerbia magas ökológiai elvárásoknak tud eleget tenni, biztosítva a biológiai sokféleséget és az integrált hulladékgazdálkodási rendszer megőrzését.
A környezetvédelembe való beruházás gazdasági viszonylataira is rámutatott, mint mondta hozzájárul a turizmus fejlődéséhez.
A törvénymódosítás kapcsán a mini vízerőművek építésének tilalmát emelte ki. Mint mondta, az ország teljes energiapotenciáljának körülbelül 10,40 százaléka a folyóvizekben található. Szerbiában 856 olyan helyszínt jelöltek meg, ahol ilyen vízerőművek épülhetnek, Vajdaságban pedig 13 hely alkalmas erre. Mégis fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mini vízerőművek építése nem engedélyezett védett területeken, a védettség fokától függetlenül.
