Bakondi György miniszterelnöki belbiztonsági főtanácsadó vezetőségével pénteken magyarországi küldöttség tárgyalt a belügyminisztérium munkatársaival, amely során elsősorban az illegális migráció megfékezésének lehetőségéről, valamint a közös, a magyar–szerb rendőri, határőrizeti együttműködésről tárgyaltak.
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón, amelyet Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével tartottak meg Magyarország belgrádi nagykövetségén, rámutattak arra, hogy közös megoldást keresnek a határövezet védelmére, illetve a lakosság biztonságának megóvására.
A magyar–szerb határőrizeti tevékenység kapcsán Bakondi elmondta, az idén eddig a magyar rendőrség 54.907 határsértőt és 523 embercsempészt fogott el. Tavaly ugyanebben az időszakban 17 ezer határsértőt fogtak el.
Elmondta, a 2021. évi helyzet más, mint 2015-ben volt. Legutóbb a litván belügyminiszter mutatott rá a belső határok védelmének fontosságára. Szavai szerint változott a német álláspont is. Több felelős politikai tényező jelentette ki az utóbbi időben, hogy aki nem alkalmas a menekültjogi státusra, ki kell toloncolni – hangsúlyozta a tanácsadó, rámutatva, hogy a közel-keleti helyzet miatt az EU újragondolja a migrációs politikáját.
(Fotó: Ótos András)
– Mindent megteszünk, hogy a magyar emberek védelmében fellépjünk és azt a biztonságot tudjuk garantálni, ami ott kezdődik, hogy mi dönthessük el, hogy ki léphet be az országunkba. Nem Brüsszelből fogják ezt megmondani nekünk – mondta.
Kiemelte, a menekültjogi kérelmet a belgrádi nagykövetségen lehet benyújtani, arról viszont már nem voltak adatai, hogy hányan. Csak annyit közölt, elenyésző számban éltek ezzel a lehetőséggel.
Az elfogott határsértők több mint fele afgán, közölte Bakondi György. Rámutatott, a megnövekvő határsértő tevékenységek a határ mentén található települések számára kellemetlen helyzeteket teremtenek, így ez a helyzet is a felek beszélgetésének témáját képezték.
– Hasznosnak tartanánk, ha más országokban folytatott gyakorlathoz hasonlóan, a magyar és a szerb rendőri erők közös járőrözést folytatnának a határon, aminek nyilvánvalóan az eredményesség és az elrettentés szempontjából lenne jelentősége – emelte ki Bakondi, mondván, erre a felvetésére a szerb féltől pozitív választ kapott.
Felvetette az embercsempészettel kapcsolatos tapasztalataikat is, megvitatták a biztonsági együttműködés lehetőségét, és tárgyalásokat folytattak a mini-Schengen elképzelések és lépéssor kapcsán is, ami Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Észak-Macedónia között alakulna ki.
Megítélése szerint nyitott, előremutató és hasznos információcserét folytattak az illetékes belügyminiszter-helyettessel, illetve a szerb bevándorlási hivatal vezető munkatársaival.
Pásztor István rendszeres és folyamatos ügykezelést szeretne a szerb belügyi szervek részéről, azért, hogy a határsávban élők is biztonságban érezzék magukat (Fotó: Ótos András felvétele)
Pásztor István fontosnak tartotta kiemelni, hogy a két ország közötti kapcsolatok nagyon jók, ezt bizonyította ez a beszélgetés is, hiszen a magyar delegáció látogatása egy olyan érzékeny kérdés témáját képezte, ami nem a bilaterális viszonyból alakul ki, hanem mindkét országot sújtja.
Pásztor kiemelte, idestova hat éve, hogy a szerb politikai mezőben a VMSZ az egyetlen párt, amely folyamatosan napirenden tartja a migránskérdést és nem rettent meg és nem retten meg attól, hogy ez az álláspont miatt homofóbnak tekintik a pártot, érzéketlenséggel vádolják, megbélyegezik.
– Azt gondoljuk, hogy mi az illegális migráció elszenvedői vagyunk, érzékenységet mutatunk irántuk, de úgy gondoljuk, elsősorban a saját érdekeinket, a saját lakosságunk érdekeit kell figyelembe vennünk – hangsúlyozta Pásztor.
– Ez volt az álláspontunk, amikor a határzár létrejött. Meggyőződésünk, hogy azóta sokkal kisebb veszélynek vagyunk kitéve, mint azt megelőzően. Ez a jelenség nem múlt el, csak kicsit visszafogottabb. Sajnálatos módon ennek az egész jelenségnek a leginkább elszenvedői azok, akik a határ mentén élnek, a mi közösségünk tagjai a törökkanizsai, a magyarkanizsai községben és Szabadkán, ezért a mindennapjainknak a részét képezi. Arról, ami a törökkanizsai községben zajlik, három héttel ezelőtt a miniszterelnök asszonnyal tárgyaltam. Arra kértem, segítsen abban, hogy az a nyomás megszűnjön. Ígéretet kaptam, a teljesítésével azonban nem lehetek elégedett. Ennek ellenére bizakodóak vagyunk, ezek az emberek ugyanis semmivel nem érdemelték meg azt, hogy az állam ilyen módon lemondjon róluk – hangsúlyozta a pártelnök.
Mint mondta, rendszerbeli, folyamatos ügykezelést szeretnének. Reményét fejezte ki, hogy a pénteki beszélgetés is ezt a közös megoldáskeresést próbálja elősegíteni.
A HATÁRON TÖRTÉNŐ UTASVÁRAKOZÁSRÓL NEM VOLT SZÓ
– Annak idején, sok-sok évvel ezelőtt, Röszkén szolgáltam a határőrségnél, és ha visszaemlékszem, ebben az időszakban az Európában dolgozó vendégmunkások tartanak haza, ami óhatatlanul is óriási dugókat okoz. Nyilván a rendészeti szervek, a helyszíni hatóságok mindent megtesznek, hogy differenciálják, gyorsítsák a határátkelést. Nyitva vannak a kis határátkelők is. Ezt kíséri majd a visszaáramlás, amikor a vendégmunkások visszautaznak Európába, de majd lecsillapszik helyzet. Magam is tapasztaltam, hogy nem könnyű helyzet ez – válaszolta a határtumultust célzó kérdésünkre Bakondi György.
