Ha a hétvégén tartanák meg az országos parlamenti választásokat, a polgárok 35 százaléka a jelenlegi hatalom mellett döntene, 14 százalékuk pedig bojkottálná a választásokat – mutatott rá a Demostat legutóbbi felmérése. Kiderül az is, hogy azok közül, akik az ellenzéket támogatnák, 8 százalékuk arra adna a voksát, aki részt vett a tavalyi választásokon, 9 százalékuk viszont nem kívánta megnevezni, hogy melyik ellenzéki párt mellett állna ki.
A Demostat közvélemény-kutatásában 1200 személy vett részt. A felmérésben résztvevők 13 százaléka még nem döntött, kire szavazna, 21 százalékuk pedig tartózkodott.
Srećko Mihailović, a Demostat közvélemény-kutatója rámutatott, hogy Belgrád eltér az országos helyzettől, a fővárosban ugyanis fennáll a lehetősége annak, hogy az ellenzék nyer a helyhatósági választásokon, ha tiszteletben tartják az ellenzéki pártok az egymás közti megállapodást.
Belgrádban így a megkérdezettek 21 százaléka tenné le a voksát a jelenlegi hatalmi pártok mellett, 21 százalékuk bojkottálná a választásokat, míg azokra az ellenzéki pártokra, amelyek részt vettek a tavalyi választásokon, a polgárok 10 százaléka szavazna.
Az ellenzéket a megkérdezettek 14 százaléka támogatná, 20 százalékuk még nem döntött, 14 százalékuk pedig tartózkodott a válaszadástól – közölte a FoNet hírügynökség.
Zoran Panović, a Demostat igazgatója részletezve a közvélemény-kutatás eredményeit elmondta, hogy az ellenzéki pártok közül a legtöbb szavazatot a Szabadság és Igazságosság Pártja gyűjtené be Belgrádban. Rámutatott, hogy a fővárosban hatalom elleni hangulat van, de a polgároknak fenntartásaik vannak, hogy az ellenzék válaszolni tud-e majd a polgárok elégedetlenségére.
Panović elmondta, hogy az ellenzéket támogató választópolgárok összetartóbbak, mint a pártvezetők, vagyis a politikai színtéren a legnagyobb problémát az jelenti, hogy túl sok ellenzéki párt van.
A hatalmi pártra a kutatás eredményei szerint az alacsonyabb szakképzettségű polgárok szavaznak, minden harmadik szavazójuknak középiskolája van, és csak minden hatodik egyetemi végzettségű. A hatalmi párt mellett voksol majd a nyugdíjasok többsége, illetve az eltartott személyek, a munkanélküliek.
Panović a nyugdíjasok szavazási szokásait elemezve elmondta, hogy bár lehetnek olyanok, akik a 90-es években Slobodan Milošević ellen szavaztak, most nagy valószínűséggel Aleksandar Vučićot támogatják, miközben akik Milošević és Vojislav Šešelj szavazói voltak, most biztosan Vučić szavazóivá váltak.
A felmérésben kíváncsiak voltak arra is, hogy a polgárok szerint egypártrendszer lesz-e Szerbiában. A megkérdezettek 27 százaléka erre a kérdésre igennel válaszolt, 70 százalékuk szerint pedig többpártrendszer lesz az országban. Az ellenzéket támogatók 87 százaléka szerint egypártrendszer van. Panović szerint aggasztó, hogy a megkérdezettek 38 százaléka szerint hibrid kormányzás folyik az országban, se nem egypártrendszer, se nem többpártrendszer. Illetve aggasztóbb, hogy a polgárok 43 százaléka szerint az ország gyorsabban fejlődne, ha egypártrendszer volna Szerbiában.
Dušan Spasojević, a Politikai Tudományok rendkívüli professzora érdekesnek nevezte, hogy a megkérdezett választópolgárok 40 százalékának nincs bizalma a parlamentben, a bíróságokban, az viszont egy fajta tudatosságra utal, hogy a polgárok mintegy 2,9 százaléka zöld pártra tenné a voksát. Egység mutatkozott abban a kérdésben, hogy az ország környezetvédelme fontosabb a gazdasági fejlődésnél.
