Várhatóan szeptember 15-én dönt a köztársasági képviselőház, illetve a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje is a közéletben használatos szerb nyelv védelméről szóló törvényről, amely többek között a cirill betűs írásmód használatát is szabályozza majd. A törvénytervezetet Aleksandar Vučić államfő csütörtökön adta át Belgrádban Milorad Dodiknak, a boszniai elnökség szerb tagjának.
A szerb egység, a szabadság és a szerb nemzeti zászló ünnepének napjára tervezett törvény elsődleges feladata az lesz, hogy ápolja, népszerűsítse, illetve megóvja a szerb identitást képező, a szerb nyelvben hagyományos cirill betűs írásmód használatát, ami egyre inkább háttérbe szorul a hétköznapjainkban. Vagyis a törvény külön hangsúlyt fordít ennek az írásmódnak a használatára a közéletben.
A Novosti napilap – betekintést nyerve a törvénytervezetbe – rámutat arra, hogy minden állami és önkormányzati szervnek, legyen az Szerbia vagy éppen a boszniai Szerb Köztársaság területén, kötelezően a cirill betűs írásmódot kell alkalmaznia. Ugyanez vonatkozik a közvállalatokra, iskolákra, egyetemekre, illetve gazdasági egységekre, amelyek többségi állami tulajdonban vannak, de azok az államilag támogatott egyesületekre is, melyek az országban vagy éppen nemzetközi szinten is működnek.
A cirill betűs írásmódra kötelezik majd a közszolgálati médiát is, vagyis a Szerbiai Rádió és Televíziót és a Vajdasági Rádió és Televíziót is. A cirill betűs írásmód használatára kötelezi majd a jogi szolgálatokat is a törvény. Vagyis az intézmény, vállalat és más megnevezések, székhelyek, tevékenységek megjelölésénél, áruk és szolgáltatások megjelölésében, a használati utasítások esetében, az áru és szolgáltatások tájékoztatói, a jótállási feltételek feltüntetése, az ajánlatok, a számlák, illetve az igazolások esetében is a cirill betűs írásmódot kell majd alkalmazni.
Mindez mellett, illetve az mellett, hogy a többségi köztőkével gazdálkodók esetében is ugyanezek az elvárások, a törvénytervezet ösztönző intézkedéseket is megfogalmaz a magánszektorban tevékenykedők számára is. A magánvállalatok, illetve a magánkézben levő médiumok számára akár adókedvezményeket és más, adminisztrációs könnyítéseket is adhat az állam, amennyiben a cirill írásmód mellett döntenek. Sőt az elektromos médiákat is felöleli a tervezet.
Milorad Dodik, mint ezt Vučić a saját közösségi oldalán közzétette, azért érkezett Belgrádba, hogy a régió jövőjéről tárgyaljanak, és megvitassák a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezést, illetve szót ejtsenek a Kuzmintól Bijeljináig vezető autópálya megépítéséről. Ez alkalommal megállapították, hogy a szerb nép közti felszültségkeltés nem megengedett, az egység és a közös fellépés kell hogy a figyelmük középpontjában legyen. Ennek az együttműködésnek a tükrében nyújtotta át Dodiknak a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmével foglalkozó törvénytervezetet.
Mint arra a Szabad Európa Rádió (SZER) rámutat, a múlt év júliusában ült össze első alkalommal az a munkacsoport, amely ezt a törvénytervezetet kidolgozta. A szerb nyelvre és cirill írásmódra vonatkozó összehangolt törvényelőírásokat július 23-án Banjalukában jelentette be Dodik és Vučić. De mint arra a SZER rámutat, nem új törvényről van szó, a szerb kormány már 2018-ben készített egy tervezetet, amely a cirill betűs írásmódra kötelezett minden állami, tartományi és önkormányzati szervet, valamint közszolgálati médiumot és oktatási intézményt.
A belgrádi média ugyanakkor arra figyelmeztet, ha a boszniai Szerb Köztársaság átírja a törvényrendelkezéseket, megsérti az adott boszniai entitás alkotmányát, illetve Bosznia-Hercegovina alkotmányát is, hiszen mindkét alaptörvény szavatolja a cirill és a latin betűs írásmód egyenrangú használatának jogát.
