A statisztikai fejlődés valójában a más országok jó statisztikai gyakorlatának elfogadása, illetve az Európai Unió standardjaihoz való alkalmazkodás, ami a társulási folyamatban a 18-as tárgyalási fejezeten keresztül (amelyet még 2015-ben nyitott meg az EU Szerbiával) a tárgyalások fontos témáját képezi – emelte ki Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház szerdai ülésén, amelynek napirendjén a hivatalos statisztikák ötéves programja szerepelt. Ő a demográfiai mutatókkal rendelkező statisztikai adatokra hívta fel a figyelmet, illetve annak a nemzeti kisebbségeket érintő jelentőségére.
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
Kovács Elvira elmondta, hogy a demográfiai és a társadalmi statisztikai adatok a VMSZ számára kiemelt jelentőségűek, ugyanis az jogilag rendezett helyzetre nyújt lehetőséget egyrészt a közösségben a jogok érvényesítése kapcsán, másrészt pedig a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén. Két törvényt emelt ki: a kisebbségekről szóló törvényt, illetve az államigazgatásról szóló törvényt, amelyek pozitív megkülönböztetésre adnak lehetőséget a nemzeti kisebbségek tagjai esetében. Elmondta, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény a lakosság nemzeti összetételére, a kisebbségek meghatározott arányú képviseletére a közintézményben, illetve a nyelvhasználatra alapoz. Ezért is olyan fontos, hogy valós adatokkal rendelkezzünk nemcsak a lakosság összetétele, de a közintézményekben dolgozók kapcsán is, valamint a nyelvhasználat esetében is. A nemzeti hovatartozást kimutató adatok begyűjtése azonban nem egyszerű – tette hozzá. A nemzeti hovatartozásról való kinyilatkozás ugyanis szabadon megválaszolható, de nem kötelező adat. Kovács Elvira felszólalásában rámutatott arra a hosszú és rögös útra, amely lehetővé tette a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésének számszerű adatokban történő kimutatását. Hangsúlyozta, a kisebbség számszerű kimutatása a nemzeti kisebbség elismerése, de egyben a szabad identitásgyakorlást is jelenti. Elmondta, törekvéseik alapvető célja az volt, hogy a végrehajtó szervekben, a közintézményekben dolgozók nemzeti összetétele tükrözze az adott település lakosságának nemzeti összetételét, illetve hogy a nemzeti kisebbségek képviselőit egyenlő mértékben kapcsolják be a társadalmi tevékenységekbe.
Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság, de korábban az Európa Tanács illetékes szerve is azt emelte ki, hogy a nemzeti kisebbségek alulreprezentáltak, illetve arra is felhívták a figyelmet, hogy Szerbiának tennie kell azért, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetéről több hozzáférhető adatot gyűjtsön be. Szerbia e téren az utóbbi években már jelentős fejlődésen ment át – hangsúlyozta Kovács Elvira, majd kiemelte, az előttünk álló népszámlásra nagy elvárásokkal tekintenek.
Az áprilisra tervezett népszámlást az egészségügyi helyzet miatt a kormány októberre halasztotta, míg a mezőgazdasági összeírást 2022-re odázták el, és amiről várhatóan két hét múlva folytatnak vitát a parlamentben.
A képviselőház napirendjén ma a hivatalos statisztikák 2021-től és a 2025-re vonatkozó programja kapcsán, amit ugyan a Köztársasági Statisztikai Intézet állított össze, de a kormány terjesztett a képviselőház elé, Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter kiemelte, az öt évet felölelő program lényege, hogy a hazai előírásokat összehangolják az Európai Unió gyakorlatával, és intézményes és programba foglalt keretet képezzen a statisztikai adatok begyűjtésének, amelyek folyamatos és megbízható tájékoztatást adnak. Rámutatott, a Köztársasági Statisztikai Hivatal felel ugyan a begyűjtött adatokért, de a Szerbiai Nemzeti Bank, a pénzügyminisztérium és más intézmények is készítenek hivatalos statisztikai adatokat. Az öt éves programterv képezi majd az éves statisztikai tervek kidolgozásának alapját.
A képviselők felszólalásukban rámutattak, hogy a statisztikai adatok nem csupán számok halmaza, hanem nagyon fontos következtetéseket lehet belőlük levonni, illetve azok egy ország gazdasági és társadalmi politikáját is meghatározhatják.
Ökrész Rozália (Ótos András felvétele)
Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője is arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a mutatók hozzájárulnak egy ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Rámutatott, a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó hivatalos statisztikák programja fontos szegmensét képezi Szerbia intenzívebb fejlődési folyamatában, különösen amikor az EU-standardokkal való összehangolást illeti. A program olyan aktivitásokat fogalmaz meg, amely teljes mértékben összehangolja a statisztikai felméréseket az EU-standardokkal, metodológiával és gyakorlattal, hogy megbízható és valóságot tükröző statisztikai adatokat lehessen begyűjteni.
