A köztársasági képviselőház napirendjén egy újabb hitelszerződés megvitatása szerepelt. Ezúttal egy 18 millió euró értékű hitel felvételét tervezi az állam, mégpedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), azzal a céllal, hogy a faluhelyen és a tanyavilágban élő lakosság számára is elérhetővé váljon a széles sávú kommunikációs hálózat. A parlamenti képviselők szerint ez a digitalizáció világában alapelvárás, nemcsak a mindennapi életünkben, hanem a gazdasági fejlődésben is.
Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a hitel feltételeit kommentálva elmondta, Szerbia és az EBRD közötti hitelszerződést még 2020. december 30-án aláírták, így az idei állami költségvetésben már betervezték azt. Hangsúlyozta, a széles sávú internethálózat felgyorsítja majd a lakosság és az intézmények közötti kommunikációt, ugyanakkor az egészségügy, a gazdaság, valamint az oktatás fejlődéséhez is hozzájárul, csökkentve a digitális egyenlőtlenséget a városok és a falvak között. Ez reményei szerint csökkenti a fiatalok vidékről való elvándorlását is. A képviselő elmondta, a hitel három évig áll az állam rendelkezésére, vagyis a projektumot 2023 decemberére be kell fejezni. A hiteltörlesztés féléves részletekben történik 15 éven keresztül. A türelmi idő három év, vagyis a törlesztés 2023 decemberétől kezdődik, azzal, hogy az utolsó részletet 2035 júniusáig be kell fizetni. A fel nem használt hitelre 0,5 százalék a provízió éves szinten. A hitelfeldolgozásra a provízió a felvett hitel összegének 1 százaléka, amit a felvett hitelből is törleszteni lehet.
Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és telekommunikációs miniszter a parlamenti ülésen elmondta, a széles sávú kommunikációs hálózat 500 vidéki települést érint majd, és mintegy 80 ezer háztartásnak nyújt gyors és stabil internethozzáférést. Jelenleg 2800 település és mintegy 320 ezer háztartás számára okoz nehézséget az internethozzáférés, ugyanis az infrastruktúra kiépítése eddig nem volt kifizetődő a szolgáltatók számára. A hitelnek köszönhetően az 500 településen mindenekelőtt az iskolákat kapcsolják rá a hálózatra, de a háztartások felé is bővítik a szélessávú internetet. Azok a szolgáltatók, akik használnák majd a kiépített infrastrukturát, térítésmentesen használhatják, azzal, hogy az iskoláktól a 80 ezer háztartás felé nekik kell a hálózatba beruházniuk és bővíteni azt. Ezektől a beruházásoktól új munkahelyek létesítésére, a kis- és középvállalkozások fejlődésére számítanak.
Matić hozzátette, amennyiben 10 százalékkal növelni tudják az internetfelhasználók számát, Szerbia GDP-je várhatóan 1,5 százalékkal nő majd. Szavai szerint ez csupán a szélessávú kommunikációs hálózatba való beruházás első fázisa, a második fázisban mintegy 900 iskolát és közintézményt csatlakoztatnak rá a hálózatra, illetve további 135 ezer háztartást. A cél az, hogy 2025-ben ne legyen egyetlen olyan háztartás sem, amelynek nem lesz internethozzáférése.
A parlamenti ülés képviselői kérdésekkel kezdődött. Több témát érintettek, így rákérdeztek, hogy a mezőgazdasági termelőknek és az álattenyésztőknek az állam kifizette-e már a tavalyi támogatást. Kérdést intéztek a kormánynak, miszerint Preševo, Bujanovac és Medveđa mikor számíthat beruházásra.
Gyivánovity Dániel logikátlannak tartja, hogy a járművek kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó új szabályzat az első bejegyeztetést, nem pedig a gyártás dátumát veszi alapul (Ótos András felvétele)
Gyivánovity Dániel, a VMSZ képviselője pedig az építési, közlekedési és infrastrukturális miniszterhez, a pénzügyminiszterhez, illetve a Közlekedésbiztonsági Ügynökséghez intézte kérdését, rámutatott miután július 5-én lép életbe a járművek műszaki vizsgálatára vonatkozó új szabályzat, amely szigorúbban kezeli a kipufogógáz-kibocsátást és olyan értékeket követel meg, amelyek alapján a gépkocsik többsége katalizátor, valamint DPF-szűrők nélkül nem megy át a műszaki vizsgán. A Szerbia utain közlekedő gépkocsik átlagéletkora 17 év, vagyis az új szabályzat a becslések szerint több százezer járművet érint. Gyivánovity elmondta, a katalizátorok és szűrőberendezések sokszor drágábbak, mint maga a jármű. Hangsúlyozta, bár elfogadhatatlan, hogy a szűrőberendezés nélküli járművek méreganyagokat bocsájtanak a levegőbe, mégis logikátlannak tartja, hogy a szabályzat az autók első bejegyeztetését, nem pedig a gyártás dátumát veszi figyelembe. Rákérdezett arra is, hogy a járványhelyzet miatt esedékes-e a szabályzat hatályba lépésének elnapolására?
Gyivánovity Dániel megemlítette a jáművekre kirótt úgynevezett luxusadót is. Szavai szerint ez a téma már elvesztette időszerűségét, módosításra szorul, csakúgy mint az oldtimerek bejegyeztetésének szabályozása is.
Nyitókép: Parlamenti ülés (Ótos András felvétele)
