Vickó Ferenc onkológus, 2014 óta az egészségügyi minisztérium államtitkára. Tíz éve politikai tevékenységet folytat ezen a tisztségen, és a Vajdasági Magyar Szövetség ismét őt delegálta az egészségügyi minisztériumba. Szakpolitikusi kinevezése előtt a Vajdasági Onkológiai Intézetet vezette, ezenkívül évek óta tanít az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karán.
Az elmúlt tíz évben a kormány tagjaként számos nehézséggel és problémával szembesült, amelyek megoldásába az elmúlt időszakban a minisztérium jelentős összegeket ruházott be. Mely beruházásokat tartja a legfontosabbnak?
– A legfontosabb tevékenység a sugárgépek és a velük járó felszerelés beszerzése volt. Ne felejtsük el, még 2020 végén is megközelítőleg 800 beteg volt a Vajdasági Onkológiai Intézet várólistáján. Ma minden 250 ezer lakosra jut egy sugárgép, ami európai normának számít, várólista pedig elméletileg nem létezik az ország területén. A gépeket összehangoltuk, meghibásodás esetén halasztások nélkül lehet a legközelebbi központba átutalni a betegeket és ilyen módon elkerülni az esetleges várólista kialakulását.
A diagnosztikai felszerelés beszerzése sem maradt el, 135 digitális RTG-gépet vásárolt a minisztérium 120 egészségügyi intézetbe, vagyis 65 egészségházba és 55 kórházba. Emellett 55 CT-gépet is beszereztünk. Ide tartozik természetesen az egészségügyi dolgozók képzése is. A befektetés körülbelül 60 millió eurót tett ki. További felszerelés beszerzése van kilátásban, beleértve az MRI-gépeket is.
Eddig soha nem voltak ekkora befektetések az egészségügyben. A felújítások, építkezések addig tartanak majd, amíg minden falusi ambulanciát teljesen fel nem újítják. A közbeszerzési minisztérium 2023-as költségvetésének 60 százalékát az egészségügyre fordította.
Az orvostudományi kar és az egészségügyi szakközépiskolák legsikeresebb végzőseinek foglalkoztatási programjának köszönhetően, 2018-tól 811 orvos és 1650 nővér állhatott munkába. A program valószínűleg tovább folytatódik.
Fontos a Torlak Intézet keretében a BSL3 laboratórium létrehozása is, amelynek kiépítését az egészségügyi minisztérium a Világbank hiteléből finanszírozott a Szerb Köztársaság sürgős válasza a Covid-19 elnevésű projekt részeként. A laboratórium elsődleges tevékenysége a virológia területe, ám más diagnosztikai és tudományos kutatóintézetek munkájában is részt vesz, miközben biztosítja Szerbia teljes függetlenségét a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
A tervek között szerepel a BCG-vakcina előállítására szolgáló létesítmény, valamint a teljes Torlak Intézet felújítása is, ugyanis az új laboratórium, valamint az intézet összes meglévő diagnosztikai laboratóriuma, stratégiai jelentőségű hazánk számára. Egy ilyen intézet biztosíthatja Szerbia szuverenitását és függetlenségét a legtöbb szükséges oltóanyag előállításában.
Meg kell említeni mindenképpen azt is, hogy a HPV-védőoltás ingyenesen elérhető minden fiatal számára 9 és 19 év között. Magas fokú átoltottság esetén csökken a méhnyakrák és más nemi szervi daganati megbetegedések lehetősége is, úgy a nőknél, mint a férfiaknál. A végbélrák, a garat, a nyelv daganatos megbetegedését, valamint a nemi szervi szemölcsök megjelenését is magas százalékban el lehetne kerülni.
Mely területek és mely kihívások várnak a minisztériumra és azon belül önre az elkövetkező négy évben?
– Az egészségügy olyan mint egy élő szervezet, állandóan változik, így minden pillanatban készen kell állni a beavatkozásra, újabb megoldásokra. Pihenés nem létezik, ez a munka állandó jelleggel egész embert kíván, az új technológiák csak tovább gyorsítják a változásokat pozitív irányban. Hosszabb és minőségibb életet akarunk biztosítani minden lakosunknak. Ezt főleg az egészségügyi alapellátás erősítésével, az immunizálással, a rosszindulatú daganatos betegségek korai felismerésével és a digitalizálással próbáljuk elérni. Jelentős tétel a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügy szinte minden szegmensében.
Ennek érdekében bejelentették az egészségügyi minisztérium és az Egészségügyi Világszervezet közötti új, kétéves megállapodásnak az aláírását is.
Ön az államtitkári beosztása mellett aktív maradt a sebészeti praxisában is. Az elmúlt időszakban a rákmegelőzést sikerült megfelelő szintre emelni?
– A célokat nem lehet 100 százalékban elérni, de megteszünk mindent annak érdekében, hogy az arányok felfelé ívelők legyenek. Elismerem, az elérhetőség könnyebb a városban, mint falun, ám még így is a kapacitás sokkal nagyobb, mint ahányan a szűrésre jelentkeznek. Természetesen mindig szükség van újabb, jobb minőségű gépekre, de az egészségügyi kultúra szintjén is lehetne sokat javítani. Edukálni kell állandó jelleggel nemcsak a lakosságot, hanem az orvosokat és a nővéreket is, ezzel érhetnénk el, hogy mindenki egymaga bekopogja u szűrés dátumát a saját telefonjába, és tiszteletben tartsa azt.
Az orvostudományi egyetemek közötti együttműködésről, az orvosok továbbképzéséről és a népegészségügyi területet érintően írt alá megállapodást Magyarország emberi erőforrások minisztere és a szerb egészségügyi miniszter. Ennek keretében Szerbia csatlakozott a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémiához. Remélhetőleg folytatódik majd ez az együttműködés.
Az egészség megőrzésében fontos szerepet játszik a primáris orvosi ellátás, ami sok helyen, kisebb közösségekben elérhetetlen. Mit tervez a minisztérium ezen a téren?
– Az egészségügyi minisztérium keresi a megoldásokat, hogyan lehetne a primáris orvosi ellátást kisebb településeken megoldani. Zomborban az Egészségház kezdeményezésére mobilcsapatok alakultak, amelyek hetente ellátogatnak a Zombortól távolabb eső kisebb községekbe. Ez a kezdeményezés akár tartósan alkalmazható megoldás is lehet az általános orvosi ellátás megszervezésében.
Nyitókép: Vickó Ferenc
