A rosszindulatú megbetegedések számának statisztikai elemzése, mely egy húszéves periódust, az 1999 és 2018 közötti időszakot ölelte fel, jelentős növekedést mutatott az új megbetegedések számában, közölte tegnap a belgrádi Médiaközpontban a NATO-bombázások befejeződésének évfordulója alkalmából, s azok egészségügyi következményeire rámutató sajtótájékoztatón Danica Grujičić, a Szerbiai Radiológiai és Onkológiai Intézet igazgatója. Kijelentette, hogy a daganatos megbetegedések száma egyre magasabb minden évben, ugyanez mondható el a rosszindulatú megbetegedések okozta halálozások számáról is a Szerbiában alkalmazott egyre modernebb terápiák ellenére. Grujičić rámutatott: számszerűen ez azt jelenti, hogy az 1999-ben észlelt 19 ezer megbetegedéshez képest 2018-ban már 30 ezer, 2021-ben pedig már 40 ezer megbetegedést jegyeztek. Mint mondta, ezek az úgynevezett „ráknyilvántartás” hivatalos hazai adatai, ami annak alapján létezik, hogy az orvosoknak és az adminisztrátoroknak minden betegséget jelenteniük kell. Nem arról van tehát szó, hogy már a kezdeti diagnózisok is erre a listára kerülnek, a rosszindulatú betegségre utaló jeleket értelemszerűen nem számítják bele a nyilvántartásba. Az igazgató hozzátette, hogy az elhalálozások száma is folyamatos növekedést mutatott az elmúlt időszakban. 1999-ben 12 ezren, 2018-ban 15 ezren, 2021-ben már több mint 20 ezren hunytak el ezekben a betegségekben, számolt be Grujičić.
A NEGATÍV REKORDOK ORSZÁGA
Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában a daganatos betegségek okozta halálozások elemzése azt mutatja, hogy Szerbia áll az első helyen, annak ellenére, hogy még soha nem állt rendelkezésre ennyi új gyógyszer.
– Soha nem volt ennyi diagnosztika elvégzésére alkalmas gépünk, s ami a legfontosabb, sugárterápiás gépünk sem. Tehát az állam folyamatosan végez beruházásokat a kezelések minőségi és mennyiségi javítása érdekében, ennek ellenére nem csökken a mortalitási adat. Ezt a daganatok súlyosságával magyarázzuk. Sajnos az európai kontinensen Szerbia áll az első helyen ebben a tekintetben, Horvátország, Montenegró és Magyarország következnek a sorban az elhalálozások számát tekintve – mondta Grujičić.
AUTOIMMUN-BETEGSÉGEK
Meggyőződésének adott hangot, hogy az 1999-es nukleáris és vegyi szennyezés az oka annak, hogy a negatív statisztikákban az első helyet éppen a régió országai foglalják el. Ezen kívül, mint mondta, az autoimmun betegségek számának nagymértékű növekedése volt még szintén megfigyelhető az elmúlt évtizedekben, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Szerbiában egy ideig még a túlzott fáradtság elleni köztársasági egészségügyi bizottság is működött.
– Ezek a diagnózisok számítanak sokszor a legbonyolultabbaknak. Más jellegű tüneteik vannak e pácienseknek. Ha ezeken az embereken standard elemzéseket végeznek el, megvizsgálják őket, akkor mindent rendben találnak, de valójában autoimmun betegségekben szenvednek. 2019-ben ez a szám körülbelül 27 ezer volt, ma legalább kétszer annyian lehetnek. Ezekre a betegségekre a vizsgálatok során sokszor nem is gondolnak, teljesen különálló, speciális vizsgálatokat, elemzéseket kell végezni ugyanis ahhoz, hogy megállapítást nyerjen a diagnózis. Talán ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nyilvánvalóan sok az elhalálozás az egyre jobb terápia létezése ellenére is – mondta Grujičić.
ODA KELL FIGYELNI A GENETIKÁRA IS
Még számos fontos vizsgálatot kell elvégezni, ki kell deríteni, mi történt a szegényített urán tartalmú lőszer hatásának kitett katonák egészségi állapotával, valamint a súlyos vegyi károkat szenvedett területeken élőkkel, így Pancsován, Borban, Kragujevacon és Újvidéken, mutatott rá az intézetvezető. A genetikai vizsgálatok elvégzése is szükséges, közölte, a katonák gyermekeinek egészségi állapotáról is jelentésnek kellene készülnie, hiszen az amerikai hadsereg is rámutatott korábban arra, hogy megalapozott az aggodalom a veteránok leszármazottjai esetében is.
A Médiaközpontban megtartott sajtótájékoztatón résztvevők hangsúlyozták, szükség van egy, a bombázások hatásainak kezelését célzó állami stratégiára (Fotó: Beta)
Nyitókép: Danica Grujičić (Fotó: Beta)
