A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet aktuális közleménye szerint eddig nyolc személy betegedett meg Szerbiában a nyugat-nílusi lázban. A szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi vírus okozta betegséget az idén nyáron három héttel ezelőtt diagnosztizálták először. A megbetegedettek közül öten férfiak, hárman pedig nők. Három megbetegedést a Dél-bánáti Közigazgatási Körzetben jegyeztek, kettőt Belgrádban, 1-1-et pedig a Dél-bácskai, az Észak-bácskai és a braničevói körzetekben. Mačvában is jegyeznek egy megbetegedett személyt, ám a feltételezések szerint ő Görögországban fertőződött meg a vírussal. A betegek átlagéletkora 68,5 év.
A betegséget okozó vírus térségünkben június és november között terjed. A szakirodalom szerint a betegség lappangási ideje 2 és 14 nap között ingadozik. A nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek nagyjából 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést, azzal, hogy ebben az esetben is vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki. Az esetek 20 százalékánál túlnyomórészt enyhe tünetekkel jár a fertőzés és a páciensek szövődmények nélkül meggyógyulnak. A nyugat-nílusi láz enyhe tünetei nem specifikusak, más vírusfertőzésekre is jellemzőek: láz, fejfájás, fáradtság és rossz közérzet, izomfájdalom, bőrkiütések, émelygés és hányás, nyirokcsomó-megnagyobbodás és kötőhártya-gyulladás. A fertőzöttek legfeljebb 1 százalékánál alakul ki súlyos szövődményként agyhártyagyulladás, illetve agyvelőgyulladás. További szövődmény lehet a májgyulladás, a szívgyulladás és a hasnyálmirigy-gyulladás. Az esetek nagy részében csak szövődmény esetén diagnosztizálják a kórokozót, ezért az azonosított nyugat-nílusi lázas esetek mintegy 10 százaléka halálos kimenetelű.
Mivel egyelőre nem áll rendelkezésre védőoltás, jelenleg a fertőzés kialakulása megakadolyázásának egyetlen módja a szúnyogcsípés megakadályozása. A Batut Közegészségügyi Intézet rovarcsípés elleni szerek használatát, valamint szúnyoghálók felszerelését javasolja az ablakokra és az ajtókra.
Nyitókép: Wikipédia
