Egyre többen találgatják, hogy mit hoz a második Trump-kormányzat a világnak és az Egyesült Államoknak, ahol november 5-én tartották meg az év legfontosabb választását a földkerekségen. Figyelemre méltó eredménnyel, hiszen (egy elnöki ciklust kihagyva) ismét Donald Trump győzött. Ilyen bravúrral csak egyetlen hivatali elődje, Grover Cleveland dicsekedhetett el 132 évvel ezelőtt.
Trump 2025. január 20-án költözhet be a Fehér Házba, s válthatja fel a demokrata párti Joe Bident. A jelenlegi elnököt júliusban az övéi arra kényszerítették, hogy a választáson ne induljon ismét a tisztségért, hanem lépjen vissza helyettese, Kamala Harris javára. Ez megtörtént, de Harris vesztett a republikánus Trumppal szemben, aki korábban 2017-től állt hazája élén, négy évig. Bukása után sokat tett azért, hogy visszakerüljön az elnöki székbe.
Elhatározásától az sem térítette el, hogy az ellene indított perek egyikében a manhattani bíróság esküdtszéke (2024. május 30-án) mind a 34 vádpontban bűnösnek nyilvánította. A döntés történelmi jelentőségű, hiszen ő lett az első amerikai exelnök, illetve újraválasztott államfő, aki megkapta a bűnöző „minősítést”.
A jogi eljárást elcsaltnak, szégyenteljesnek és politikai indíttatásúnak nevezte, s jelezte: pártja jelöltjeként ismét indul a választáson. Megtehette, mivel a törvény ezt nem tiltja.
BENYÚJTOTTA A SZÁMLÁT
A kampányt akkor sem hagyta abba, amikor július 13-án egy vidéki nagygyűlésen szónokolva lőfegyveres merénylő tört az életére, s csak hajszállal úszta meg a halálos találatot. Trump könnyebben sérült meg az egyik fülén. Támadóját agyonlőtték.
AP via Beta
Azóta sok hangzatos ígéretet fogalmazott meg. Kilátásba helyezte azt is, hogy 24 óra alatt véget vet a háborúnak Ukrajnában.
Megválasztott elnökként elsődleges feladatának nevezte a fegyveres konfliktus megoldását. December elején az NBC-nek viszont már visszafogottabban úgy fogalmazott, hogy „aktívan próbálja befejezni a háborút, ha képes lesz rá”. A hírtévének azt is elmondta, hogy hivatalba lépése után Kijev valószínűleg nem kap annyi támogatást Washingtontól, mint korábban. (Azóta többször beszélt a háború lezárásáról, ám december 16-án elismerte: „egy kemény és piszkos dologról van szó”.)
Az NBC-interjúban azzal is felkeltette a figyelmet, hogy nem kötelezte el magát hazája benntartása mellett a NATO-ban. Csupán annyit közölt: ha a tagok fizetik a számláikat, feltétlenül megőrizné hazája jelenlegi szerepét a szervezetben. Megígérte ugyanakkor a visszaszoruló amerikai világbirodalom domináns nemzetközi szerepének helyreállítását.
MEGVALÓSULHAT AZ ÁLOM
Több külföldi politikustársa is győzelmet ünnepelhetett 2024-ben, amely arról is emlékezetes marad, hogy annyi helyen tartottak valamilyen választást, mint azelőtt még soha. Bő kétmilliárdan járulhattak a szavazóurnákhoz 76 országban, amelyekben a bolygó nyolcmilliárd lakosának majdnem a fele él.
Az EU-tagországokban júniusban döntötték el, ki legyen az a 720 képviselő, aki bekerülhet az Európai Parlamentbe, amely november 26-án hagyta jóvá az új brüsszeli vezetést. Az Unió fontos döntéshozó testületének, az Európai Bizottságnak (EB) az élén nem történt változás. Az elnöki tisztséget (december 1-jétől) még öt évig a konzervatív Ursula von der Leyen tölti be, s 26 biztos („miniszter”) lesz a segítségére. Programismertetőjében az EU-bővítéssel kapcsolatban megjegyezte: „az európai álom” kiterjed a Nyugat-Balkánra, Grúziára (Georgiára), Moldovára és Ukrajnára is.
Az EU két meghatározó állama közül Franciaországban szintén a nyáron szavaztak az új parlament összetételéről. A kialakult erőviszonyok miatt azonban csak egy ingatag, kisebbségi koalíciós kormány alakult meg (szeptemberben), amely december 5-én összeomlott. Tovább mélyítve a politikai válságot, amelyen Emmanuel Macron államfő úgy próbált enyhíteni, hogy december 13-án François Bayrou-t nevezte ki miniszterelnöknek, s bízta meg az új kormány összeállításával.
KÁOSZT OKOZOTT A KILÉPŐ
Bonyolultabb a helyzet az EU főhatalmánál, Németországban, ahol november 6-án földrengésszerű politikai átalakulás kezdődött. Olaf Scholz kancellár kirúgta pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, a liberális koalíciós partner (FDP) elnökét. Erre az FDP kilépett a 2021 decembere óta kormányzó háromtagú koalícióból, ami káoszt okozott, hiszen a kancellár szociáldemokrata pártja (SPD) és a vele szövetséges Zöldek kisebbségbe kerültek a törvényhozásban. Emiatt bizonytalanná vált a kormány léte. Scholz ezért december 16-ra bizalmi szavazást kért maga ellen a parlamenttől, ahol nem kapta meg a többséget. Bukása és kormánya összeomlása miatt soron kívüli választást kell tartani az országban (2025. február 23-án).
Valószínűsíthető, hogy az SPD és volt koalíciós társai leszerepelnek, mint a konzervatívok az Egyesült Királyságban, akikre a Munkáspárt július 4-én történelmi vereséget mért a törvényhozási választáson. Ennek köszönhetően Keir Starmer pártvezető miniszterelnökké avanzsált, s egyedül alakíthatott kormányt.
A Föld legnépesebb, csaknem 1,43 milliárd lakosú államaként nyilvántartott Indiában is demokratikus módon döntöttek a parlament alsóházának új összetételéről. Áprilisban és májusban csaknem 969 millió jogosult adhatta le szavazatát. Minden idők legnagyobb választását – zsinórban harmadszor – a kormányzó hindu nacionalista Bharatija Dzsanata Párt (BJP) és szövetségesei nyerték meg: 240 mandátumot szerezve meg az 543-ból. Ám a BJP 2014-es hatalomra jutása óta először történt meg, hogy más pártokkal kellett összefognia a kormányzáshoz szükséges többség biztosításához. Ez sikerült, s így Narendra Modi miniszterelnök megőrizhette posztját.
PUTYIN TRIUMFÁLT
Maradt tisztségében Vlagyimir Putyin orosz államfő is, aki a márciusi választáson a voksok 88,48 százalékával triumfált, majd május 7-én letette a hatéves mandátumra feljogosító hivatali esküt.
A 24 éve (hol kormányfőként, hol elnökként) hatalmon lévő politikus előzőleg mindent biztosított ahhoz, hogy megőrizze tisztségét. Még az alkotmányt is módosították a javára. Politikai ellenfeleit pedig háttrébe szorította, külföldre száműzte, vagy – mint némelyek híresztelik – maffiaszerű keresztapaként megölette. Beszélik, hogy egy hónappal az elnökválasztás előtt túlbuzgó őrök végeztek egy szibériai fegyenctelepen a legismertebb orosz ellenzékivel, Alekszej Navalnijjal.
Beiktatása után Putyin megüzente: nem akarja leállítani az Ukrajna ellen 2022-ben indított „különleges katonai művelet”-et, vagyis a háborút. Azóta már jelezte békülési szándékát, sőt (júniusban) közölte elvárásait is. Ezek arra utalnak, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni, ha mindenki elfogadja a javaslatait. Moszkva többször megerősítette: béke csak akkor lesz, ha teljesülnek a feltételei és megvalósulnak a célkitűzései.
A Kremlben anno néhány naposra tervezett háború lassan már három éve tart. Az utóbbi hónapok fejleményei alapján sokan úgy ítélik meg, hogy talán már a fordulópontjához közeledik. Merthogy a harcoló felek mintha fáradnának. Moszkva segítséget is kért és kapott (nemrég) egyik szövetségesétől, Észak-Koreától, amely állítólag 12 000–15 000 katonát küldött az oroszországi Kurszk megyébe. A terület kisebb részét ukrán csapatok foglalták el a nyáron, s mintegy 500 négyzetkilométeren még tartják magukat.
BEFEJEZNÉ A HÁBORÚT
Az ukrán hadsereg november 19-től mélységi csapásokat is végrehajt nyugati precíziós fegyverekkel Oroszország ellen. A Kreml azt állítja, hogy a konfliktus ezzel új szintre lépett, mivel szerinte az ilyen eszközök alkalmazása elképzelhetetlen nyugati katonák nélkül. Segítségüket úgy értékelte, mint a NATO közvetlen beavatkozását a háborúba, s ennek megfelelő választ helyezett kilátásba.
AP via Beta
Az orosz haderő súlyos ellencsapásokkal válaszol(t) Ukrajnának. November 21-én pedig először vetett be egy ottani hadiipari komplexum ellen új típusú fegyvert, a közepes hatótávolságú Oresnyik hiperszonikus ballisztikus rakétát, amelyet állítólag le sem lehet lőni, olyan gyors.
Moszkva módosította nukleáris elrettentésre vonatkozó doktrínáját is, amely (november 19-e óta) tágabb lehetőséget biztosít atomfegyverei használatára az országot támadók ellen.
A frontvonalon az orosz seregek fokozatosan haladtak előre az idén, s egyre jobb pozícióba manőverezték magukat Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij, az ország elnöke a történtek, s szövetségesei üzenetei hatására mindinkább hajlik a békés megoldásra.
Novemberben be is jelentette: mindent megtesz azért, hogy a háború 2025-ben befejeződjön.
ÓRIÁSI FORDULAT KEZDŐDÖTT
A Közel-Keleten ugyanakkor óriási fordulat kezdődött. Szíriában az iszlamista szélsőségesek és a (részben az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetekhez is köthető, vagy velük korábban együttműködő) felkelők, élükön a Hajat Tahrir al-Sam (HTS) fegyveres erőkkel, fergeteges ellentámadást indítottak az ősszel. November 29-én elfoglalták a 2011 óta belháború dúlta ország második legnagyobb városát, Aleppót. Nyolc nappal később (akadálytalanul) hatalmukba kerítették Damaszkuszt, majd bejelentették Bassár el-Aszad elnök-diktátor 24 éves uralmának megdöntését. Napokkal később az ideiglenes kormány megalakulását is. Ennek ellenére Szíriában kaotikus a helyzet, amely újabb menekültáradatot idézhet elő, tovább növelve az otthonukat kényszerből elhagyók számát, amely 2024-ben már rekordméretűre, több mint 120 milliósra nőtt a Földön.
A Törökországból támogatott szíriai lázadók tíz nap alatt szerezték meg az ország nagy részét. Aszad az utolsó pillanatban (december 8-án) Oroszországba menekült, ahol családjával politikai menedékjogot kapott addigi rezsimjének támogatójától, Putyintól. (Oroszország mellett Irán volt a másik legfontosabb szövetségese.)
Az izraeli haderő (IDF) közben szétlőtte a szétszóródott szíriai kormányerők nagyobb támaszpontjainak, infrastruktúrájának, s hadigépezetének zömét. A közös határ mentén pedig szíriai területeket foglalt el.
LEFEJEZTÉK A VEZETÉST
Az ősz folyamán az izraeli légierő Libanont is támadta. Október 1-jén az IDF megkezdte „korlátozott, lokalizált és célzott földi rajtaütések” végrehajtását Dél-Libanonban a legerősebb helyi, de országszerte is nagy befolyással rendelkező iszlamista milícia, (terror)szervezet, a Hezbollah ellen. A hadművelet célja az Izrael biztonságát régóta fenyegető (Irán térségbeli fő szövetségeseként működő) Hezbollah visszaszorítása és infrastruktúrájának felszámolása volt.
Az összecsapások több mint ötven napig tartottak, majd november 27-én tűzszünet lépett életbe, amelynek értelmében az IDF távozik, s a Hezbollah is kivonja csapatait a térségből.
Az iszlamista szervezet a legsúlyosabb csapást alighanem szeptember 27-én szenvedte el, amikor Libanonban életét vesztette a vezetője, Haszan Naszrallah, akinek halálát izraeli légitámadás okozta.
Izrael az elmúlt egy évben végzett a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet több, magas rangú tisztségviselőjével is. A csoport politikai vezetője, Iszmáíl Hanije július 31-én Teheránban vesztette életét, egy merényletben, amelyet feltehetően Izrael szervezett meg, ám ezt nem ismerte el. Hivatali utódját, Jahja Szinvart (akit a zsidó állam a területe ellen 2023. október 7-én végrehajtott példátlan vérfürdővel járó terrortámadás megszervezésével vádolt), október 16-án érte utol a bosszú. IDF-katonák végeztek vele a Gázai övezetben.
TÖRTÉNELMI ÖSSZECSAPÁSOK
Iránt feldühítette, hogy az általa támogatott két szervezetet és vezetőit sorozatban súlyos csapások érték. Az évtizedek óta fortyogó iráni-izraeli ellenségeskedés már az idén tavasszal közvetlen légicsapásokig fajult. A két ország történelmében először.
Április 13-án mintegy 320 drónt, manőverező robotrepülőt és ballisztikus rakétát indítottak Irán területéről Izrael ellen, megtorlásul a szíriai fővárosban működő iráni nagykövetséget ért április 1-jei támadásra. A bevetett iráni harci eszközök többségét sikerült lelőni. Hat nappal később Izrael hivatalosan el nem ismert (kisebb) csapást hajtott végre drónokkal Irán ellen, minimális veszteségeket okozva.
Az adok-kapok ezután más eszközökkel folytatódott, közvetett módon. Egyik látványos fejezete volt az a szeptember 17-i összehangolt akció, amelynek során Libanonban szinte egy időben robbant fel (csipogóként is ismert) több ezer vezeték nélküli kommunikációs eszköz, legalább 12 személy halálát és mintegy 3500 sebesülését okozva. A Hezbollah emberei által használt, eredetileg személyek közötti szöveges üzenetek továbbítására szolgáló kütyükbe titokban beépített parányi pokolgépekkel elkövetett merényletsorozatot Libanonban izraeli agressziónak, Iránban terrorcselekménynek minősítették.
A viaskodás október 1-jén új fordulatot vett: Irán megint légitámadást hajtott végre Izrael ellen. Az akcióval Iszmáíl Hanije, Haszan Naszrallah és egyik tábornokának meggyilkolását torolta meg. Ezúttal 180 rakétát indított, amelyek többségét a védelem megsemmisítette. Bár Teherán figyelmeztette Izraelt, hogy ne lőjön vissza, a válasz nem maradt el. A zsidó állam légierőjének mintegy száz harci gépe október 26-án – 2000 kilométer repülés után – iráni katonai célpontokra sújtott le.
MINDENKINEK „BEFŰTÖTTEK”
Csapásokból másutt sem volt hiány, főleg azokból, amelyeket a természet okozott. Rekordokat döntő bozót- és erdőtüzek, hőhullámok, esőzések, áradások, trópusi ciklonok, aszályok pusztítottak a bolygó különböző térségeiben. A vészhelyzeteket kiváltó okok között a szakértők rendszerint megemlítették a légkör felmelegedésével is összefüggésbe hozott klímaváltozást. A jelenség miatt a globális átlaghőmérséklet az idén már majdnem 1,6 Celsius-fokkal lépte túl az iparosodás, vagyis az 1850–1900 előtti szintet. A feljegyzések kezdete óta így ez az év bizonyult a legmelegebbnek.
Nyitókép: AP via Beta
