Az Európai Unió tovább szigorítja az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulóján – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A kancellár a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a támadás megindításának évfordulójára, február 24-re tervezett szigorítás „világos üzenet" Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem valósulnak meg „imperialista tervei".
Az Európai Tanács azt az ígéretet is megerősíti, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van – jelentette ki Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája már 12 milliárd eurót fordított az ukrán államháztartás és a gazdaság megsegítésére, és az orosz rombolás utáni helyreállításra, továbbá befogadott több mint egymillió ukrán menekültet, és a fegyverszállításokban is egészen elöl áll az európai rangsorban.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, de nem hoz olyan döntést, amelynek révén a NATO belekerül a háborúba – tette hozzá, kiemelve, hogy nem a NATO háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország rontott rá Ukrajnára.
Ez azt jelenti, hogy Putyinnak kell abbahagyni a háborút, minél előbb, annál jobb, méghozzá nemcsak Ukrajnának és Oroszországnak, hanem az egész világnak – mondta a német kancellár.
A fegyverszállításokról elmondta, hogy a kormány kitart eddigi politikája mellett, vagyis partnereivel együttműködve jár el, és a döntéseket csak az előkészítés után hozza nyilvánosságra, mert „a legnagyobb értékünk a szövetségesek egysége", és ezt az egységet nagyban veszélyezteti, ha a politikai szereplők egymást túllicitálva követelnek minél több katonai támogatást, és markáns belpolitikai nyilatkozatokkal kommentálják a döntéshozatal folyamatát.
Az ilyen nyilvános vitákban Németország nem vesz részt, mert az esetleges nézeteltérésekről szóló spekulációk kizárólag Vlagyimir Putyinnak és propagandájának használnak – fejtette ki a kancellár.
A brüsszeli EU-csúcs egy további témájával, a nemzetközi migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt ütem és pragmatizmus megőrzésével a jelenlegi – 2024 tavaszáig tartó – EU-s törvényhozási ciklusban el lehet fogadni a menekültügyi rendszer reformját.
A sikeres reform és a tervezett új rendszer első számú eleme, alfája és ómegája az érkezők pontos nyilvántartása, hiszen „tudnunk kell, hogy ki jön Európába, és miért".
A második számú elem a közösség külső határának hatékony ellenőrzése a külső határon fekvő tagállamok, a szomszédos országok és az EU-s határigazgatási szervezet, a Frontex közreműködésével – mondta Olaf Scholz.
Szavai szerint a reform harmadik alkotóeleme az önkéntes szolidaritás. Ez azt jelenti, hogy a külső határon fekvő tagállamoknak a határ ellenőrzésre és a menedékkérők regisztrációjára vonatkozó felelősségét összekapcsolják a többi tagállam menedékkérők önkéntes befogadását jelentő szolidaritásával.
A németországi helyzetről a többi között elmondta, hogy a védelemre nem jogosult menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, ugyanakkor szükség van szakképzett munkavállalók bevándorlására az EU-n kívülről is. Ezért migrációs partnerségi megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal arról, hogy Németország az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe legális lehetőséget biztosít a munkavállalási célú bevándorlásra.
Nyitókép: Olaf Scholz (Fotó: Reuters)
