Húsvéti tűzszünetet javasol a Vatikán

Orosz egyházi közlés szerint kéthetes tűzszünet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben állóknak a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére. Németországban több tucat demonstráción követelték a résztvevők a háború tárgyalásos befejezését.

Kéthetes tűzszünet kihirdetését javasolta Ferenc pápa az ukrajnai háborúban szemben állóknak a katolikus és ortodox húsvét és nagyhét ünneplésének idejére – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének elnöke, a katolikus egyházfővel folytatott beszélgetésére hivatkozva. A javaslat értelmében április 9-től két héten át szüneteltetni kellene a támadásokat és a lövöldözést. Az ortodox keresztények április 16-án ünneplik a húsvétot.

Minél többet tud a világ az orosz agresszióról, a támadó annál gyorsabban veszít, s annál gyorsabban térhet vissza a béke Ukrajnában és az egész világon. Ezt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondta a hétvégén. Hangsúlyozta: nincs olyan nemzet, amely szívesen fogadná azokat a dolgokat, amelyeket az orosz megszállás hozott. Példaként a gyerekek deportálását, nők megerőszakolását és városok felgyújtását említette.

TELEFONON HÍVJA

Peking és Párizs tartós tűzszünetben érdekelt. Erről is tárgyalt a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia államfő, aki pénteken fejezte be többnapos látogatását. Közös nyilatkozatot is kiadtak a megbeszélések befejezése után. A dokumentum szerint Hszi Csin-ping kínai elnök vállalta, hogy „támogat minden erőfeszítést, amely a béke visszatérését szolgálja Ukrajnában”.

Hszi azt mondta Macronnak, hogy a politikai rendezés az egyetlen megfelelő eszköz az ukrajnai válság megoldására. Macron kifejezte reményét, hogy Kína „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”. Hszi ugyanakkor arról is beszélt vendégének, hogy kész felhívni telefonon az ukrán elnököt, első ízben a fegyveres konfliktus kezdete óta.

FOLYTATJA A KERESKEDÉST

Az amerikai külügyminiszter egyelőre kizárja az orosz–ukrán tűzszüneti tárgyalások lehetőségét. Antony Blinken a Funke német lapcsoportnak adott interjúban szombaton kifejtette: a cél az igazságos és tartós béke. Szerinte „a tűzszünet gondolata csábító lehet, de ha ez jelentős ukrán területek Oroszország általi elfoglalásának de facto érvényesítésével érne fel, az nem lenne igazságos és tartós béke”.
A török külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy a tavasz folyamán tovább eszkalálódhat a háború. Mevlüt Çavuşoğlu leszögezte: hazája mindent megtesz azért, hogy tárgyalásokkal véget vethessenek a pusztításnak.

Erről a hét végén ismét tárgyalt az Ankarát felkereső orosz hivatali partnerével. Szergej Lavrov a találkozó után kijelentette: ha a Nyugat nem szünteti meg az orosz műtrágya és gabona exportjának akadályozását, Oroszország a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodáson kívül folytatja a kereskedést.

Çavuşoğlu hozzáfűzte: Törökország támogatja Oroszország műtrágya- és gabonakereskedelemre vonatkozó kérelmét. Erre a kérdéskörre is megoldást kell találni ahhoz, hogy ismét meghosszabbíthassák az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly júliusban létrejött gabonaexport-megállapodást Oroszország és Ukrajna között – üzente.
Moszkva márciusban közölte, hogy csak 60 napra hosszabbítja meg a megállapodást, a Törökország, az ENSZ és Ukrajna által elvárt 120 nap helyett. 

KÖVETELŐZTEK A TÜNTETŐK  

Németország-szerte ezrek demonstráltak szombaton a békemozgalom által szervezett hagyományos húsvéti felvonulásokon, az ukrajnai háború tárgyalásos befejezését sürgetve. Hírek szerint mintegy hetven városban voltak megmozdulások. A résztvevők azt is követelték, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokat, és mondjanak nemet a német hadsereg bejelentett újrafelfegyverzésére.
A Rajna-Ruhr régióban a meneten elhangzott, hogy Ukrajnának joga van megvédeni magát, de a több és komolyabb fegyver nem megoldás, mert szítja a háborút. Követelésként fogalmazódott meg, hogy a német kormánynak és az EU-nak komolyan kell igyekeznie „az előfeltételek nélküli béketárgyalások” kikényszerítéséért.

Lipcsében a menet társszervezője, Torsten Schleip kijelentette: nem Putyin-párti tüntetést tartanak, de az azonnali tűzszünet és a tárgyalások megkezdése jobb alternatíva, mint a további fegyverszállítás és az atomfegyverek kölcsönös bevetéséig vezető eszkaláció.
Közben az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot indított azokkal a titkos Pentagon-iratokkal kapcsolatban, amelyek az ellentámadásra készülő ukrán hadseregnek nyújtott nyugati segítségre vonatkozó érzékeny, s látszólag részletes információkat is tartalmaznak. Az adatokat tartalmazó dokumentumokat közösségi oldalakon tették közzé a napokban, de az eredeti szöveget valakik megváltoztatták. A CNN szerint amerikai tisztviselők azt állítják, hogy a kiszivárgott információk egy része hiteles.
Washington és Kijev az oroszokat sejti az akció mögött, amelyet a közvélemény félrevezetése végett indíthattak. Erre utal az is, hogy az interneten terjedő iratokban az orosz veszteségekről szóló eredeti becslést a felére, az ukránra vonatkozót a négyszeresére írták át.