Az Európai Parlament (EP) szerint az Európai Bizottság és a magyar kormány által az uniós pénzek felhasználását érintő aggályok eloszlatására javasolt 17 magyar intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit fenyegető, rendszerszintű kockázatok kezeléséhez, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják, ezért azt javasolta, fagyasszák be a Magyarországnak szánt uniós forrásokat.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők kijelentették, hogy az uniós bizottság és az Európai Unió Tanácsa „a magyar nyomásnak ellenállva” ne fogadja el a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket.
Véleményük szerint az uniós források befagyasztásának feloldása csak akkor lenne lehetséges, ha a magyar korrekciós intézkedéseknek a gyakorlatban is fenntartható hatása van.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az EP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány lépései miatt a pénzek még nem jutottak el a magyarokhoz. Megjegyezték ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az uniós pénzekkel való visszaélés kockázata, ezért a magyar terv jóváhagyásával mindaddig várni kell, amíg az ország teljes mértékben végre nem hajtja az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét.
Az EP-képviselők állásfoglalásukban felszólították az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne engedjenek a kulcsfontosságú uniós döntések, köztük az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segítség, illetve a „globális minimális társaságiadó-kulcs bevezetése megakasztásával nyomást gyakorló Magyarországnak”. Az EU-s döntéshozatal egyhangúságot megkövetelő szabályával való visszaélés ne legyen semmilyen hatással a helyreállítási tervvel és a jogállamisággal kapcsolatos döntésre – jelentették ki.
Az EP-képviselők nehezményezték továbbá, hogy az Európai Bizottság csak „hosszú késedelem után és túlzottan korlátozott hatállyal” indította el az uniós pénzek védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Végezetül arra szólították fel a brüsszeli testületet, tegyen azonnali lépéseket a jogállamiság megsértésének egyéb vetületeit illetően is, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan.
Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból 7,5 milliárd eurónyi összeg befagyasztására tett javaslatot. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést az Európai Bizottság ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa hozza meg december 19-ig.
Ujhelyi István szociáldemokrata EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében a határozat elfogadása után azt írta, „a haza nem egyenlő a Fidesz-kormánnyal, Magyarország nem egyenlő az orbáni rezsimmel”.
„Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ha Magyarországon demokratikus, tisztességes jogállam lenne, akkor Orbán Viktor és kormánya a mai nappal lemondana” – tette hozzá.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja csütörtöki közleményében azt írta: „Szégyenteljes, hogy a magyar baloldali ellenzéki képviselők ismét a magyarok érdekeivel ellentétesen, a Magyarországot elítélő szöveget támogatták.” Közölték ugyanakkor: a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja határozottan kiállt a magyar emberek érdeke mellett, és elutasította a Magyarországot, a magyarokat elítélő szöveget.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője kiemelte: a baloldal által elfogadott szöveg nem kevesebbről szól, mintsem arról, hogy politikai büntetésként mindenáron vegyék el a magyarok millióitól a jog szerint nekik járó uniós pénzeket. A magyar baloldali képviselők teljes mellszélességgel azt támogatták, hogy vegyék el az uniós forrásokat a pedagógusok béremelésétől, a magyar önkormányzatoktól, a magyar kis- és közepes vállalkozásoktól, a kórházaktól, a közlekedés fejlesztésétől, a környezetvédelmi és energetikai beruházásoktól – hangsúlyozta.
Az EP-képviselő hozzátette: „Gyurcsányné árnyékminisztere, Molnár Csaba és Cseh Katalin, akik hogy minél jobban megfeleljenek az őket vastagon szponzoráló külföldi elvbarátaiknak, még előterjesztői is voltak a szövegnek, és az összes többi, a határozatot megszavazó magyar baloldali EP-képviselő megint a hazája ellen áskálódott, a honfitársai ellen cselekedett. Ez szégyen” – írta.
Nyitókép: Beta/AP
