További három uniós tagállammal bővülhet január 1-jétől a jelenleg 26 országot magába foglaló schengeni övezet. De az is lehet, hogy csak egy új tag kerül be a belső határellenőrzés nélküli, s ezáltal a lakosságnak szabad mozgást biztosító európai térségbe, amely a maga nemében a legnagyobb a világon.
A 27 EU-tag közül öt nem tartozik a schengeni térséghez, amely magába foglal négy, nem uniós országot is, Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot. Lényegében Monaco, San Marino és a Vatikán is ide sorolható, ám hivatalosan nem tartoznak a schengeni csoporthoz.
A személyek és áruk zavartalan áramlását biztosító övezet kialakítását sokan az egyesült Európa (az európai egység) egyik legfontosabb vívmányának tartják. A köznyelv csak Schengenként emlegeti a felszámolt határok és a szabad mozgás irigyelt szimbólumát. Már 37 éve, vagyis azóta, hogy öt ország 1985-ben aláírta azt a dokumentumot, amely a Mosel folyó partján fekvő luxemburgi Schengen falucskáról kapta a nevét és Schengeni Egyezményként vált ismertté, a részét képező államok területe pedig schengeni térségként.
Az EU-társállamok közül Ciprus, Bulgária, Horvátország, Írország és Románia várakozik még arra, hogy bekerüljön a kiváltságos közösségbe, ahol jelenleg csaknem négyszázmillió polgár utazhat útlevélvizsgálat és a nemzetközi határátkelőkre jellemző szokásos (olykor rigorózus és idegtépő) ellenőrzés nélkül. Uniós országként kötelező belépniük a schengeni övezetbe, amint teljesítik annak feltételeit. (A Schengen-tagság mindegyik EU-állam számára követelmény.)
Az Európai Bizottság szerint immár Bulgária, Horvátország és Románia is megfelel a követelményeknek. Az EU belügyi biztosa a minap be is jelentette: az érintettek csatlakozhatnak a schengeni térséghez. Ylva Johansson azt is kifejtette, hogy az Európai Unió Tanácsának mielőbb rá kell bólintania a hármak schengeni csatlakozására.
A tanácsban az uniós bel- és igazságügyminiszterek várhatóan december 8-án szavaznak Bulgária, Románia és Horvátország beengedéséről. Mindhárom jelölt esetében egyhangú döntés szükséges. Az EU soros elnökségét betöltő Csehország azt szorgalmazza, hogy a három jelölt januártól a különleges övezethez tartozzanak.
Ám a tagállamok egyike-másika húzódozik, nem támogat mindegyik aspiránst. Horvátország esetében szinte teljes az egyetértés, ám Bulgáriával és Romániával kapcsolatban kifogások merültek fel. Ausztria, Hollandia, Svédország és néhány másik ország már jelezte fenntartásait.
Az osztrák kancellár a héten közölte; kormánya támogatja a horvát schengeni tagságot, Bulgáriáét és Romániét azonban nem. Karl Nehammer szerint Zágráb teljesítette a feltételeket, Szófiának és Bukarestnek ellenben problémái vannak a határvédelemmel, s a migránsok ügyének kezelésével. Románia mielőbb szeretné tisztázni a kérdést az osztrák vezetéssel.
Klaus Iohannis román elnök lehetségesnek tartja, hogy (szükség esetén) egy-két hónappal el kell halasztani a döntést hazája schengeni tagságáról. Különösen abban az esetben, ha kétséges a pozitív döntés a decemberi miniszteri szavazáson.
Bár a legesélyesebb Horvátország már körön belül érezheti magát, esetében némi nyugtalanságra adhat okot Szlovénia magatartása. Szomszédja ugyanis – a korábbi határvitáik, gazdasági és politikai csörtéik miatt – borsot törhet az orra alá. Egyelőre annyit tudni, hogy Ljubljana nem akarja megszüntetni az ellenőrzést a közös határon még akkor sem, ha Horvátország csatlakozik a schengeni közösséghez.
