2024. szeptember 10., kedd
BUKARESTI KILENCEK

Fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét

A Nyugatnak határozott és egységes választ kell adnia az ukrajnai orosz hadműveletre, Ukrajnát erőteljesebben kell támogatni, különösen fegyverszállításokkal – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök a Bukaresti Kilencek (B9) nevű csoport pénteki varsói államfői csúcstalálkozóját megnyitó beszédében.

Ukrajna orosz megtámadása után fontos kimutatni a kelet-közép-európai közösség egységét, mert a régió ma nagyon odafigyel arra, ami „a mindnyájunk számára testvéri Ukrajnában" történik – hangoztatta a lengyel elnök.
Mint fogalmazott, csütörtökön a "nagy háborúnak 1945 óta nem látott démonjai" tértek vissza Európába. Az Ukrajnából érkező háborús képekért csakis „a putyini Oroszország" a felelős – jelentette ki Duda, aki szerint az ukrajnai háború tétje az egész euro-atlanti biztonsági rendszer.
    

„Európában már elfelejtettük, mi is a háború" – folytatta, hozzátéve: „sajnos a gazdag európaiak nyugodt álma, megengedő viszonyuk Oroszország folyamatos fegyverkezéséhez" olyan helyzethez vezetett, hogy csütörtökön „teljesen új valóságban ébredtünk fel".
A NATO keleti szárnyán fekvő országoknak nem szabad megelégedniük „a brutális orosz támadás passzív elítélésével", hanem konkrét lépésekhez kell folyamodniuk – hangoztatta a lengyel elnök.
Egyetértett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésével, miszerint a nyugati segítség hiányában a háború hamarosan „más országok ajtaján is kopogtatni fog". E szavakat a térségbeli országoknak másoknál jobban meg kell érteniük – utalt Duda a 20. századi szovjetorosz uralomra Közép- és Kelet-Európában.
    

Úgy vélte: az orosz elit „csakis az erőszak nyelvét érti, mert így működött a cári, majd a kommunista Oroszország, és ma a putyini Oroszország is". Duda szerint eljött az ideje, hogy „szintén ezt a nyelvet használva" a térség országai egymással szolidárisan „szóljanak az oroszokhoz".
A Nyugatnak „határozott, egységes, az egész euro-atlanti közösség által érvényesítendő" választ kell adnia Oroszországnak – szorgalmazta a lengyel elnök. „Erőteljesebben kell támogatnunk Ukrajnát, különösen fegyverszállításokkal" – jelentette ki.
    

A találkozón részt vett Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke a Twitter közösségi honlapján azt írta: a B9 csoport országai évtizedekkel ezelőtt „széttörték a szovjet megszállás bilincseit". Ma pedig Európa elszánt arra, hogy "barbár cselekedeteiért" felelősségre vonja Moszkvát, és minden lehetséges módon támogassa az ukrán nemzetet – áll a bejegyzésben.
A kelet-közép-európai NATO-tagállamokat egyesítő B9 formátum tagjai: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária.
    

Magyarországot a csúcstalálkozón Áder János köztársasági elnök képviselte.
    

A tanácskozást záró sajtóértekezleten Áder János úgy foglalta össze az ott elhangzott véleményeket: a résztvevők közül senki sem javasolta, hogy Ukrajnába NATO-katonákat kellene küldeni, a felszólalók többsége az eddigieknél szigorúbb Moszkvával szembeni szankciókra szólított fel, és mindnyájan egyetértettek abban, hogy a NATO nyilatkozataiban és lépéseiben egységre van szükség.
A köztársasági elnök összefoglalta a magyar álláspontot is, miszerint Magyarország „eddig, és ezután is mindent megtesz Ukrajna szuverenitása és területi egysége helyreállításáért". Tekintettel lesz minden szövetségesi döntésre, betartja a szankciókat, és Ukrajnával szomszédos országként kész megfelelő ellátást biztosítani a Magyarországra érkező menekülteknek, szükség esetén a magyarországi kórházakban a sérült civilekről is gondoskodnak.
    

A varsói konzultáció tanúságot tett a csoport rendíthetetlen egységéről – fejezte be felszólalását Áder János.