Két hét háborúskodás után az Ukrajnát támadó Oroszország tegnap ismét engedélyezte civilek távozását az ostromlott városokból és tűzszünetet ígért az érintett területeken. Legrosszabb helyzetben talán Mariupol lakói vannak; kétszázezren várnak napok óta arra, hogy távozhassanak. Az evakuálási listán szereplő városok közül Harkivban is sok polgári létesítményt ért találat.
Az ukrajnai háborús övezetekben rekedt civilek kimenekítése folytatódott tegnap. Humanitárius folyosókon távozhattak egy-egy időszakban, amikor a szembenállóknak szüneteltetni kellett a harcokat a kijelölt területeken. Az előző napokban a tűzszünetet nem mindenütt tartották be, amiért a szembenállók egymást okolták.
Az oroszok tegnapra is azt ígérték, hogy több ukrán városból vonulhat el a polgári lakosság a kijelölt útvonalakon, amelyek környékén tűzszünet lesz. Öt várost meg is neveztek: Kijevet, Csernyihivet, Harkivot, Mariupolt és Szumit. Az utóbbiból már kedden sikerült kimenekíteni ötezer embert.
KATASZTRÓFA FENYEGET
A legjobban talán a Mariupolban rekedt több mint kétszázezer civil várja, hogy békés vidékre mehessen, mert az ostromlott városban már egy hete nincs áram, víz, fűtés, telefon és az élelmiszer is fogytán. Emiatt humanitárius katasztrófa fenyeget a folyamatos támadás alatt álló déli tengerparti városban.
Változatlanul ezrével érkeznek a háború elől menekülők. Az UNHCR adatai szerint több mint 2 millióan hagyták el eddig Ukrajnát. A felvétel tegnap az ukrán–lengyel Medyka átkelőnél készült (Fotó: AP via Beta)
A helyszínre már kedden elindult nyolc teherautó és harminc busz humanitárius segélyszállítmányokkal, illetve azzal a szándékkal, hogy visszafelé, civileket visznek el. Erre azért nem kerülhetett sor, mert Kijev szerint az oroszok lőni kezdték a humanitárius folyosót. Az oroszok viszont azt állítják, az ukrán katonák a vétkesek, mert aláaknázták a menekülési útvonalat.
ROBBANÁSOKRA ÉBREDTEK
A kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere ugyanakkor azzal vádolta meg a támadókat, hogy szándékosan ágyúzzák a város polgári létesítményeit, köztük kórházakat, iskolákat, óvodákat.
A civilek igyekeznek elhagyni a többi veszélyes vidéket is. Az ENSZ szerint már több mint kétmillióan menekültek külföldre. Az országon belül további több százezerre tehető az otthonukat kényszerből hátra hagyók száma.
Harkivi lakóház, illetve ami maradt belőle (Fotó: AP via Beta)
Bár elvben Kijevből is ki lehet jutni humanitárius korridoron, a főváros tegnap is légvédelmi szirénák és robbanások hangjára ébredt. Az ország más térségeiből is érkeztek hírek bombázásokról, támadásokról. Az elfoglalt dél-ukrajnai Herszonban tegnap helyiek tüntettek a megszállók ellen, akik négyszáz elégedetlenkedőt őrizetbe vettek.
MEGSZŰNT A KAPCSOLAT
A csernobili atomerőműben, ahol 1986-ban a világ legsúlyosabb katasztrófája történt, a kiszolgáló személyzet kerülhet egyre rosszabb helyzetbe. A komplexumot az oroszok már a február 24-én megindított háborújuk első napjaiban elfoglalták. A létesítmény 210 technikusa és biztonsági embere azonban már két hete folyamatosan dolgozik, ami korábban nem volt gyakorlat. A műszakváltás ezért egyre sürgetőbb lenne. Erre a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) hívta fel a figyelmet.
A bécsi székhelyű szervezet főigazgatója aggasztónak nevezte az atomerőmű személyzetének „nehéz és stresszes” helyzetét, illetve az ezzel járó kockázatokat. Rafael Grossi arról is beszámolt, hogy az IAEA már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel.
MAJDNEM CSÚCSTALÁLKOZÓ
A háború megállítása, de legalábbis egy tűzszüneti megállapodás megkötése érdekében már háromszor tárgyaltak a két ország alacsonyabb rangú tisztségviselői, képviselői, de érdemi áttörést nem értek el. Ma ez megváltozhat, hiszen magasabb szintre kerül az egyezkedés a békéről.
A törökországi Antalyában a két külügyminiszter találkozik. Dmitro Kuleba és Szergej Lavrov tárgyalását Recep Tayyip Erdoğan török államfő járta ki, amikor vasárnap Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt telefonon.
HITLERHEZ HASONLÍTOTTA
A békemegállapodást sürgető Erdoğan azonnali általános tűzszünetet indítványozott és javasolta a hadiövezetekben rekedt civilek távozását szolgáló humanitárius folyosók megnyitását. Putyin közölte: Moszkva kész a párbeszédre, ám a katonai műveleteket csak akkor fejezi be, ha az ukránok beszüntetik a harcokat és teljesítik az orosz feltételeket.
A határhoz közeli lengyelországi Przemyślnél levő Tesco folyosói ideiglenes menhellyé alakultak át (Fotó: AP via Beta)
Kuleba kedden a Washington Postban már előre jelezte, mi a véleménye a háborúról és annak kezdeményezőjéről. Úgy fogalmazott, hogy Putyin „továbbra is bombatámadásokkal gyilkolja az ukrán lakosságot, Adolf Hitler és Joszif Sztálin forgatókönyvét követve irányítja Ukrajna megszállását”.
ÖTSZÁZMILLIÓT ÍGÉR AZ EU
A Nyugat már sok mindent megtett az agresszió megállítása érdekében. A Kremlt főleg szankciókkal próbálja rákényszeríteni a háború befejezésére. A legújabb büntetőintézkedéseket a héten fogadták el Washingtonban, illetve ismertették az EU-ban.
Az Európai Bizottság (EB) tegnap arról is beszámolt, hogy jelentős összeggel támogatja a pusztítás elől menekülőket és az őket fogadó tagországokat. Ursula von der Leyen EB-elnök szerint a brüsszeli költségvetés legalább ötszázmillió euróval segíti a háború humanitárius következményeinek kezelését Ukrajnában és határain túl. A pénz egy részét élelmiszer, ivóvíz, egészségügyi cikkek és menedék biztosítására, továbbá a legkiszolgáltatottabb menekültek alapvető szükségleteinek fedezésére lehet fordítani.
