A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül.
A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor tárgyalni kell egy B tervről.
A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország már úton van az újraegyesítés felé. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége.
A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O'Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
