Németország jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése – összegezték Olaf Scholz német kancellár és a tartományi miniszterelnöki konferencia vezetői szerdán Berlinben tartott tanácskozásuk eredményeit.
A kancellár mellett Boris Rhein, Hessen kereszténydemokrata kormányfője és a tartományi miniszterelnöki konferencia elnöke, valamint alsó-szászországi helyettese, a szociáldemokrata Stephan Weil összességében pozitív mérleget vontak a novemberi migrációs csúcs határozatainak megvalósításáról.
Scholz azt emelte ki, hogy az utóbbi hónapokban már elindítottak alapvető változtatásokat, és továbbiakat terveznek.
Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke és Markus Söder, Bajorország keresztényszocialista kormányfője. „A mai miniszterelnöki konferencia újfent csak egy leltár volt, de nem hozott semmi újat" – hangoztatta Söder. Wüst szerint mindenekelőtt az Európai Unión kívüli államokban lefolytatandó menedékkérelmi eljárások ügye halad csigalassúsággal.
A tartományok azt kérték a berlini vezetéstől, hogy tisztázza a menedékkérelmi eljárások áthelyezésének lehetőségét az EU-területen kívüli országokba. Közös határozatban felszólították a szövetségi kormányt, gondoskodjon arról, hogy a menedékkérőknek szánt fizetőkártya bevezetéséről szóló törvénytervezetet a szövetségi parlament minél hamarabb elfogadja. Az elképzelés szerint a kártyával részben kiváltanák a készpénzes fizetéseket, illetve elejét vennék annak, hogy az érintettek pénzt utaljanak át hazájukba.
A konferencia egyik vitapontja volt a befogadható menedékkérők számának felső határa. Hessen miniszterelnöke a konferencia soros elnökeként legitimnek nevezte a vitát a kérdésben. Alsó-Szászország miniszterelnöke azonban alkotmányjogi szempontból irreálisnak tartotta egy ilyen korlát meghatározását. Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata vezetője évi 50-60 ezer menedékkérőt említett felső határként.
Németországban tavaly mintegy 329 ezren nyújtottak be első alkalommal menedékkérelmet, ami nagyjából felével volt több az azt megelőző évhez képest. Ebben nem szerepel a több mint egymillió ukrajnai menekült, mert nekik nem kell benyújtaniuk ilyen kérelmet. Számos német település időközben már nem képes megbirkózni az emberek elhelyezésével.
Nyitókép: Beta/AP
