Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be pénteken Olaf Scholz német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel.
A kezdeményezést bírálva Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szombaton azt mondta, az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem hozhat döntéseket szűk körű találkozókon két vagy három ország a 27 tagú Európai Unión belül. A helyzet összetettségére és egyúttal veszélyességére mutat rá, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy szombat este megjelent interjúban ismételten arról beszélt, hogy talán valamikor szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.
A három uniós tagállam Berlinben megkötött szövetségét a német kancellár szerint az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre. Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni az egész világpiacról Ukrajna támogatására.
Kiszélesítik továbbá a katonai felszerelések gyártását is az ukrajnai partnerekkel együttműködésben. A német kancellár azt is bejelentette, hogy az Európai Unión keresztül Ukrajna számára eljuttatott pénzügyi támogatást növelni fogják, és azt mondta, hogy az európai országok a befagyasztott orosz vagyonokból további fegyverszállítmányokat fognak biztosítani Ukrajna javára.
„Franciaország, Németország és Lengyelország egységes és eltökélt abban, hogy soha ne hagyják Oroszországot győzedelmeskedni” – jelentette ki a weimari háromszög csúcstalálkozója után tartott közös sajtótájékoztatón Emmanuel Macron francia államfő.
„Egy dologról közös a meggyőződésünk: az ukrajnai háború a biztonságunkról és a jövőnkről szól” – fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy a három ország közös szándéka az, hogy egészen addig támogassák Ukrajnát, amíg csak szükséges, és ne engedjék Oroszországnak, hogy megnyerje agresszív háborúját. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna szövetségesei soha nem kezdeményeznék a konfliktus eszkalálását.
A francia elnök részleteket ugyan nem közölt, de megerősítette, hogy Franciaország támogatja azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívülről kellene további lőszereket vásárolni Ukrajna számára.
Donald Tusk azt mondta: Lengyelország minden lehetséges módon segíteni akar annak érdekében, hogy a helyzet javuljon, ne pedig romoljon Ukrajnában a következő hetekben és hónapokban.
MACRON, A CSAPATKÜLDÉS ÉS A GDP
A február végén Párizsban tartott támogatói konferencián Emmanuel Macron némi felbolydulást keltett azzal a kijelentésével, hogy a nyugati szövetségesek esetleg szárazföldi csapatokat is küldhetnének a jövőben Ukrajnába. Olaf Scholz és mások ezt a lehetőséget kategorikusan elutasították.
A francia elnök a Le Parisien című lapban szombat este megjelent megerősítette, hogy talán valamikor szükség lehet a Nyugat által végrehajtott szárazföldi műveletekre Ukrajnában.
„Lehet, hogy egy bizonyos ponton – nem akarom, nem én kezdeményezem – az orosz erőkkel szemben szükség lesz szárazföldi műveletekre, bármi legyen is az” – mondta.
„Franciaország erőssége az, hogy képesek vagyunk erre” – hangsúlyozta a pénteken készült interjúban, miután hazatért Berlinből, ahol találkozott Olaf Scholz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, a három ország közötti egységet demonstrálva.
A Le Parisiennek adott interjújában az elnök azt mondta, „nagyon gyorsan Németországba akartam menni, hogy ne kezdjünk vitát az esetlegesen felmerülő stratégiai nézeteltérésekről: ilyenek nem léteznek”. Hozzátette, a „kancellár és köztem soha nem volt nézeteltérés. Nagyon hasonlóan látjuk a célokat és a helyzetet. Csak az a mód, ahogyan ezeket értelmezzük, különbözik”.
Hozzátette, „Németország stratégiai kultúrája a nagy óvatosság, a be nem avatkozás, és távolságtartás az atomenergiától. Egészen más modell, mint Franciaországé, amely rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és fenntartja, megerősíti hivatásos hadseregét”.
A francia elnök hozzátette, hogy pénteken lemondott kijevi útjáról Berlin javára, és azt ígérte, hogy a látogatásra a következő hetekben sor kerülhet. Hangsúlyozta továbbá a Franciaország és Németország által nyújtható segítség kiegészítő jellegét.
„Nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek bennünket, nem egy nagyhatalommal állunk szemben” – mondta. „Oroszország atomfegyverekkel rendelkező középhatalom, a GDP-je sokkal alacsonyabb, mint az európaiaké, alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé” – hangoztatta a francia elnök.
CROSETTO: HIBA AZ ELŐRE ROHANÁS!
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban nem hozhat döntéseket szűk körű találkozókon két vagy három ország a 27 tagú Európai Unión belül – jelentette ki Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szombaton arra az új koalícióra utalva, amelyet Berlin, Párizs és Varsó jelentett be az előző nap.
Crosetto hibás jelzésnek és módszertani tévedésnek nevezte a pénteki berlini hármas találkozót, mert szerinte az gyengíti a demokratikus országok alkotta frontot.
„Micsoda hiba ez az előre rohanás! Ha nem vagyunk egységesek, Putyint segítjük győzelemre” – hangoztatta az olasz jobbközép kormány védelmi minisztere a La Repubblica című napilapnak nyilatkozva.
„El kell kerülni a hangzatos bejelentéseket, a megosztottságot, a kettesben vagy hármasban tartandó találkozókat, miközben Európában huszonheten vagyunk” – mondta Crosetto az Európai Unióra utalva. A védelmi miniszter az általa hangzatosnak tartott közlések példájaként említette a francia és a lengyel részről elmondottakat, miszerint a NATO katonái már Ukrajnában vannak.
„Olaszországban mindenki aggódik, és sokan félnek az ukrajnai háborús helyzet esetleges rosszabbodása miatt” – mondta. „Valljuk be, hogy a hatvanmilliós Olaszországban igen kevesen állnak készen háborúba menni!” – hangsúlyozta. Olasz csapatok soha nem fognak Ukrajnában harcolni – tette hozzá.
Antonio Tajani külügyminiszter a Corriere della Sera napilapnak nyilatkozva azt mondta: „Róma az első pillanattól az Európa kapujában álló Ukrajna oldalán áll, de nem állunk háborúban Oroszországgal”.
„A mi célunk a béke elérése, nem pedig a háború kiszélesítése” – szögezte le az olasz diplomácia vezetője.
Tajani korábban azt mondta, „hiba lenne belépni Ukrajnába. Nekünk segítenünk kell Ukrajnát védekezni. De ha mi belépünk háborúzni Oroszországgal, ez a harmadik világháború kockáztatását jelentené”.
Nyitókép: Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Donald Tusk (Fotó: Beta/AP)
