A magyar elnökség egyik prioritásának nevezte az Európai Unió bővítését Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben, kiemelve: az Európai Bizottság e tekintetben „tíz évet hozott be egy mandátum alatt".
Várhelyi Olivér az Európai Parlament külügyi bizottságában tartott, az EU bővítéspolitikájáról szóló beszámolóján a bővítést a kontinens békéjébe és gazdasági fellendülésébe szánt befektetésnek nevezte.
Hangsúlyozta, hogy 2020-ban felülvizsgálták a bővítéspolitikát, hitelesebbé és dinamikusabbá téve az eljárásokat, a jogállamiságot helyezve a csatlakozási folyamatok középpontjába.
Kiemelte, hogy az EU „személyre szabott" gazdasági terveket kínál minden, csatlakozni kívánó régió számára, befektetéseket szánva az infrastrukturális összeköttetések terén, valamint a közlekedés, a digitális energia és az infrastruktúra ágazatában, valamint aláhúzta a magántőke mozgósításának fontosságát.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU az elmúlt öt évben mind a Nyugat-Balkánnal, mind a keleti, illetve a déli térségekkel kapcsolatos beruházási terveiből jelentős hányadot megvalósított.
„Az Európai Unióba belépni kívánó partnereink tehát részben már most, a csatlakozás előtt is megtapasztalják az EU előnyeit; a közös regionális piac révén előmozdítjuk a gazdasági integrációt, és további reformok kezdődnek a csatlakozás érdekében" – szögezte le Várhelyi Olivér.
Felszólalásában Várhelyi Olivér több, csatlakozni kívánó országra kitért. Szerbiával kapcsolatban leszögezte: Belgrádnak gyorsítania kell a reformokon, a jogállamisági pontokra koncentrálva, valamint törekednie kell a Koszovóval ápolt kapcsolatok normalizálására.
Aláhúzta: nagyon fontos, hogy Szerbia igazodjon az uniós külügyi politikához. Kiemelte, hogy több belgrádi döntés azt jelzi, hogy az ország EU-orientált, például az Ukrajnának nyújtott „jelentős támogatás".
Koszovóval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a koszovói útlevéllel rendelkezők január óta vízummentesen utazhatnak be az EU területére, ám kiemelte, hogy a koszovói vezetésnek többet kell tennie a pártokon átnyúló támogatásért a reformok végrehajtásának érdekében, valamint a szólásszabadság ügyében.
Moldovára kitérve emlékeztetett az október 20-i alkotmányos referendumra, amelyen az ország az EU-csatlakozás mellett döntött, ám figyelmeztetett arra is, hogy a voksolás előtt „Oroszország hibrid kampányt folytatott".
Ukrajnára kitérve elmondta, hogy Kijevnek továbbra is a rendszerszintű korrupció visszaszorítására kell törekednie, valamint a szervezett bűnözés elleni harc fokozását sürgette, illetve kiemelte a kisebbségi jogvédelem fontosságát.
Georgiával kapcsolatban azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások jelenleg leálltak, de reményét fejezte ki az egyeztetések újraindítása kapcsán, aláhúzva: amennyiben Tbiliszi válaszol az EU által megfogalmazott aggályokra, a felek visszatérhetnek a tárgyalóasztalhoz.
Várhelyi Olivér fontos partnernek nevezte Törökországot, amellyel bár megrekedt a csatlakozási folyamat, az EU jó és gyümölcsöző kapcsolatokat ápol.
Hangsúlyozta, hogy az EU és Ankara lassanként ismét mélyíti kapcsolatait, és, mint mondta, bár a szervezet és Törökország viszonyában akadnak kihívások, „az építő jellegű megközelítés eredményekhez vezetett".
„Növeljük az együttműködést a migráció tekintetében is, a jogállamiságról és a demokráciáról szóló párbeszéd pedig fontos eleme kapcsolatainknak" – jelentette ki. Hozzátette: az EU számára fontosak a ciprusi megbékélésről folytatott tárgyalások is, valamint aláhúzta, hogy előrelépések történtek a görög-török kétoldalú kapcsolatok terén is.
A vitán felszólalt Ferenc Viktória, a Fidesz EP-képviselője is, aki az ukrajnai kisebbségvédelemre kitérve emlékeztetett arra, hogy bár a kárpátaljai magyarok jogvédelme hivatalosan is Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának részévé vált, a kárpátaljai magyarság korábban szerzett kisebbségi jogainak teljes törvényi helyreállítása még nem történt meg. Aggályosnak nevezte, hogy a májusban alakult, ukrajnai nemzeti kisebbségek társadalmi szervezeteinek tanácsában a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet nem kapott helyet, így ennek a tanácsnak létrehozásával nem valósult meg a kisebbségek valódi és szabad képviselete.
Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője azt kérdezte Várhelyi Olivértől, hogy mandátuma lejártával mit tart a nyugat-balkáni bővítéspolitikával kapcsolatos örökségének, illetve arra volt kíváncsi, a régió országai hitelesnek érzik-e a bővítési folyamatot. Mint mondta, bár az utóbbi öt évben a tagjelölt országok száma megduplázódott, kétségek merültek fel a hitelességgel kapcsolatban, Szerbiát említve név szerint, amelynek esetében, úgy vélte, „enyhébben kezelték az EU közös biztonságpolitikájához való igazodást, valamint a nagy volumenű kínai befektetéseket".
Nyitókép: Korábbi felvétel/Molnár Edvárd
