Von der Leyen: Vízválasztóhoz érkeztünk

Ukrajna támogatása, jövője és az ottani háború lezárása, valamint az EU új védelmi politikája képezték a legfontosabb témákat a tagországok vezetőinek tegnapi rendkívüli csúcsértekezletén, amelynek munkájába bekapcsolódott Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is. A brüsszeli konferencia egyik célja az Unió egységének demonstrálása volt. A résztvevők megvitatták Ursula von der Leyen európai bizottsági (EB-) elnök tervét (ReArm Europe) is, amely 800 milliárd eurót mozgósítana a védelmi ipar megerősítésére és a katonai kiadások növelésére, vagyis Európa felfegyverzésére.

A nyilatkozatokból az is kiderült, hogy a többség az európai védelmi képességek megerősítésében érdekelt. Von der Leyen már előzőleg sürgős feladatnak nevezte Európa újbóli felfegyverzését, megjegyezve, hogy a védelmi kiadások ugrásszerű és tetemes növelésére van szükség.

António Costa, az Európai Tanács (ET) elnöke kifejezte reményét, hogy a tagállami vezetők döntenek a védelmi kiadások mielőbbi, összehangolt növeléséről és Ukrajna további támogatásáról. Főleg azok után, hogy Donald Trump amerikai elnök a minap felfüggesztette Kijev katonai, pénzügyi és egyéb támogatását, mert szerinte Volodimir Zelenszkij nem hajlandó Washingtonnak is tetsző erőfeszítéseket tenni a békéért.

GARANCIÁKAT AKAR

Február 12-e óta az amerikaiak és az oroszok többször is tárgyaltak megromlott kapcsolataik normalizálásáról, valamint az ukrajnai háború befejezéséről. A megbeszélésekből kihagyták Ukrajnát és a kontinens békéjéért aggódó EU-t. Kijev és Brüsszel elfogadhatatlannak tartja ezt. A problémát tetézi, hogy Zelenszkij és Trump között megromlott a viszony.

Az uniós csúcstalálkozón így nemcsak az Ukrajnának szánt további uniós (katonai és pénzügyi) támogatásokról egyeztettek, hanem arról is, hogy az EU miként kapcsolódhatna be a tűzszüneti tárgyalásokba, s milyen európai biztonsági garanciákat akar elérni, továbbá milyen elveket kell szem előtt tartani a tartós béke érdekében. „Az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak Európa biztonságáért. Fel kell készülnünk arra is, hogy hozzájáruljunk a biztonsági garanciákhoz, amelyek szükségesek a tartós békéhez Ukrajnában” – fogalmazott Costa, aki szerint „Európa biztonsága és védelme nem választható el Ukrajna biztonságától”. A tagállami vezetők azért gyűltek össze, hogy támogassák Ukrajnát egy átfogó, igazságos és hosszan tartó béke elérése érdekében – közölte az ET-elnök.

ERŐS ÜZENETET KÜLDÖTT

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ehhez annyit fűzött hozzá, hogy „Ukrajna biztonsága Európa biztonsága” is. Gitanas Nausėda litván államfő pedig megismételte korábbi álláspontját, miszerint Ukrajnát 2030-ban fel kell venni az EU-ba. Antonio Tajani olasz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az USA nélkül nem lehet szavatolni sem Európa, sem Ukrajna biztonságát.

Az EB elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi egy vízválasztó pillanat a kontinens és Ukrajna számára. Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, és Ukrajnát is olyan helyzetbe kell hoznia, hogy alkalmas legyen az önvédelemre. Európa tartós és igazságos békét szorgalmaz – mondta von der Leyen.

FELFEGYVERZIK EURÓPÁT

A csúcstalálkozón a tervek szerint írásba foglalják a kijelölt célokat és a rövid távú célokat. Külön figyelmet szentelnek az EB-elnök ReArm Europe programjának, amely egyebek mellett szorgalmazza a tagállamok védelmi kiadásainak növelését, bátorítja a közös fegyverbeszerzéseket és a magántőke még nagyobb arányú bevonását a fegyvergyártásba. Az Európa felfegyverzésére vonatkozó ReArm Europe terv lehetőséget ad a tagállamoknak arra is, hogy az ukrán védelmi iparba fektessenek be, vagy olyan fegyvereket szerezzenek be, amelyek azonnal Ukrajnába küldhetők.