Donald Trump amerikai elnök azt tanácsolta Oroszországnak, hogy mozduljon meg a béke érdekében. Elképzelhető, hogy erről ismét telefonon egyeztet orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal. Az utóbbi hetekben ugyanis nem sikerült érdemi lépéseket tenni a háború lezárása felé. A szembenállók továbbra is egymást lövik. Szumiban tegnap legkevesebb 31 ember vesztette életét orosz rakétatámadásban. Kijev szövetségesei újabb, 21 milliárd euró értékű támogatást ígértek az ukrán haderőnek.
Moszkva és Washington sem hajlandó részleteket elárulni arról, hogy miről tárgyalt pénteken Vlagyimir Putyin orosz államfő Szentpéterváron az amerikai elnök különmegbízottjával. Mindössze annyit tudni, hogy Steve Witkoff az ukrajnai háború lezárásól egyeztetett vendéglátójával csaknem 4,5 órán át. Ezek után elképzelhető, hogy Putyin és Donald Trump amerikai elnök ismét telefonon beszél egymással.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője előzőleg arról tájékoztatott, hogy az elnök elégedetlen a háborúban részes két oldal hozzáállásával, de eltökélt abban, hogy megoldás szülessen. Trump arra sürgette Moszkvát, hogy tegyen lépéseket a konfliktus megoldásának érdekében. A közösségi médiában azt üzente: itt az ideje, hogy Oroszország megmozduljon. Röviddel utána már azt nyilatkozta, hogy egész jól haladnak az orosz–ukrán tárgyalások.
ZÓNÁKAT JELÖLNÉNEK KI
Az ukrán ügyekben illetékes különmegbízottja már a remélt tűzszünet utáni időszakról fejtette ki véleményét. Keith Kellogg a Timesnak arról beszélt, hogy a harcok beszüntetése esetén zónákat jelölnének ki Ukrajnában, amelyekben a szövetséges erők felelnének a békéért. Szerinte a tűzszünet aláírása után választások is jöhetnek Ukrajnában.
Washington bő egy hónapja ajánlott 30 napos, általános tűzszünetet Moszkvának és Kijevnek, amelyet az utóbbi elfogadott. A Kreml ugyan nem utasította el, de nem is fogadta el. Putyin azt kommunikálja, hogy érdekelt a fegyverszünetben, ám figyelembe kell venni az orosz érdekeket.
A lengyel államfő a béke esélyét latolgatva a hétvégén kijelentette: „Ha valaki képes kikényszeríteni a háború befejezését, az valószínűleg az Egyesült Államok elnöke”. Andrzej Duda a Sky News hírtévében fontos kérdésnek nevezte, hogy elég elszánt-e Trump az igazságos és tartós béke mellet, ami – mint hangsúlyozta – fontos lenne Európa számára.
FEGYVEREKET KÜLDENEK
Az Ukrajnát katonailag támogató országok csoportja (UDCG) úgy látja, hogy a fegyverszünetre még várni kell. A Brüsszelben megtartott hétvégi tanácskozásuk után a német védelmi miniszter kijelentette: Oroszország folytatódó agressziója miatt a béke belátható időn belül nem érhető el, ezért Ukrajnát továbbra is katonai támogatásban részesítik. Boris Pistorius súlyosnak nevezte az ukrajnai helyzetet.
Szerinte csak akkor lesz béke, ha Ukrajna erős hadsereggel rendelkezik. Emlékeztetett arra, hogy Berlin több mint 11 milliárd euró értékű új katonai finanszírozási csomagot biztosít a kijevi kormányerők számára 2029-ig. Ebből már az idén is szállítanak légvédelmi rendszereket, rakétákat, önjáró tarackokat, harcjárműveket, harckocsikat és lőszert.
A brüsszeli megbeszélésen részt vevő brit védelmi miniszter arról számolt be, hogy London az idén rekordösszegű, csaknem 450 millió font (518,5 millió euró) katonai támogatásban részesíti Ukrajnát. John Healey elmondta: ebből azonnal eljuttatnak egy 350 millió font (403 millió euró) értékű csomagot a frontvonalra. A küldemény radarrendszereket, páncéltörő aknákat és több százezer új drónt tartalmaz, ezenkívül jut pénz a haditechnikai eszközök javítására is. Elégedetten állapította meg, hogy az UDCG-találkozón 51 ország összesen 21 milliárd eurónyi, friss katonai támogatást (elsősorban fegyvert) ajánlott fel Ukrajnának.
VÉRES VIRÁGVASÁRNAP
Az ukrán államfő videóüzenetet küldött a találkozó résztvevőinek. Volodomir Zelenszkij ebben hangsúlyozta: Oroszországot valódi békére kell kényszeríteni. Szövetségeseitől ismét légvédelmi eszközöket kért. Közölte: Ukrajnának nagy szüksége van az orosz rakéták elleni védelem megerősítésére.
Nem sokkal később Kijev bejelentette: a háború kezdete óta Oroszország 67 000 irányított légi bombával, több ezer rakétával és 22 400 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát.
Moszkva ugyanakkor azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy továbbra is támadja az oroszországi energetikai infrastruktúra létesítményeit, jóllehet március 18-án mindkét fél beleegyezett az ilyen jellegű csapások leállításába.
A harcok a hétvégén sem szüneteltek. Tegnap legkevesebb 31 ember vesztette életét és 84 megsebesült egy orosz légicsapásban Szumiban. A hatóságok szerint két ballisztikus rakéta csapódott be az ukrán város központjába, ahol sokan azért gyűltek össze, hogy megünnepeljék a virágvasárnapot.
|
Oroszország azt fontolgatja, hogy a közeljövőben atomfegyvert telepít az űrbe. Ez aggasztja a NATO-t – mondta a szervezet főtitkára a Welt am Sonntag német lapnak. Mark Rutte szerint ezeket a fegyvereket műholdak ellen lehet bevetni. Műholdak megsemmisítése esetén kaotikus helyzet alakulna ki a bolygón, mivel sok földi rendszer működése függ tőlük. Rutte felhívta a figyelmet arra is, hogy az űrverseny egyre intenzívebb és kiszámíthatatlanabb, ami befolyásolja az egész világ biztonságát. Oroszországot óva intette attól, hogy megsértse a világűr békés használatát lehetővé tévő, 1967-es ENSZ-egyezményt. (Forrás: MTI/dpa) |
Nyitókép: Tűzoltó próbálja eloltani a lángokat Szumi központjában, ahol orosz rakéták pusztítottak ( Fotó: thestar.com.my)
