Dróntámadás érte tegnap Oroszország egyik fontos kőolajfinomítóját, amelyben tűz keletkezett, de senki nem sérült meg. Az ukrajnai harctéren az oroszok újabb területeket foglaltak el. Ukrajna lakosságának többsége ennek ellenére abban bízik, hogy egy éven belül sikerül legyőzni az agresszort. Az EU polgárai közül tízből nyolc helyesli a Putyin-rezsim elleni szankciókat.
Míg korábban a zsarolóvírus-fenyegetések általában elkerülték Oroszországot, az Ukrajna elleni háború kitörése óta minden megváltozott. Oroszország a kibertámadások legkedveltebb célpontja lett. A biztonságtechnikai szoftvereket fejlesztő ESET szerint a spam és az adathalász fenyegetések is egyre nagyobb gondot okoznak.
A terepen inkább az orosz sereg támad. Kelet-Ukrajnában sikerült is előrenyomulnia. Luhanszk megyében elfoglalt több falut a stratégiai fontosságú Liszicsanszk és Szjevjerodonyeck közelében. Az utóbbi város nagy részét is ellenőrzése alá vonta már.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója szerint Liszicsanszkot folyamatosan ágyúzzák az oroszok és megpróbálják bekeríteni az ukrán egységeket a környéken. A szomszédos Harkiv régióban is folytatódtak a harcok, aminek következtében tizenöten meghaltak Harkiv városában és környékén – közölte Oleh Szinegubov regionális kormányzó. Heves harcok folynak Dél-Ukrajnában is az orosz fennhatóság alá került Herszon megye és az ukránok által ellenőrzött Mikolajiv megye határánál.
TISZTOGATÁS A TISZTIKARBAN
Az ukrán hadsereg az oroszok által elfoglalt Kígyó-szigetre mért légicsapásokat. Egy parancsnok szerint „jelentős veszteségeket okoztak” a megszállóknak.
Valószínűleg Dél-Oroszország területére is lecsaptak. Az oroszok azt állítják, az ukránok drónt irányítottak a Rosztov megyei Novosahtyinszk mellett működő kőolajfinomítónak.
A támadásról videofelvétel is készült, amelyen látszik, hogy az UkrSpecSystems PD-2 típusú drón becsapódik a térség legnagyobb olajfinomítójába, hatalmas robbanást és tüzet okozva. A helyi hatóságok közölték: a lángokat eloltották, az incidensben senki nem sérült meg. Ez már nem az első eset, hogy támadás éri Oroszországot, ám Kijev eddig egyetlen ilyen akcióért sem vállalta a felelősséget.
Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) legutóbbi jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy valószínűleg tisztogatás kezdődött az orosz tisztikarban. A Kreml már leváltotta a légideszantos erők (VDV) parancsnokát, s valószínűleg az orosz inváziós erők parancsnoki szervezetének átalakítása is megkezdődött.
Több orosz forrás is megerősítette, hogy Mihail Teplinszkij tábornok került a VDV élére. Az eddigi parancsnoknak (Andrej Szergyukov tábornoknak) állítólag azért kellett távoznia, mert az Ukrajna elleni hadműveletekben gyengén teljesítettek a deszantosok és jelentős emberveszteségeket szenvedtek el.
Egymásnak ellentmondó állítások jelentek meg Alekszandr Dvornyikov tábornokról, aki április óta irányítja az inváziót. A Bellingcat oknyomozó portál úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin Dvornyikov eltávolítását tervezi. Talán Szergej Szurovikin, a légierő korábbi főparancsnoka kerülhet a helyére.
Nyugati tisztségviselők pedig tudni vélik, hogy hamarosan megkezdődik a tömeges mozgósítás Oroszországban, és a behívottakat Ukrajnába küldik harcolni.
BÍZNAK A HADISZERENCSÉBEN
Az ukránok többsége úgy gondolja, hogy a hadiszerencse rájuk mosolyog a végén. A Rating Group intézet felméréséből az is kiderült, hogy a lakosság 67 százaléka bízik a győzelem kivívásában fél, vagy legfeljebb egy éven belül. Az ország uniós csatlakozását a megkérdezettek 87 százaléka támogatja.
A külföldi politikusok közül Andrzej Duda lengyel elnök és Boris Johnson brit kormányfő a legnépszerűbb az ukránok körében: róluk a megkérdezettek 90 százaléka pozitívan nyilatkozott, Joe Biden amerikai elnökről 89 százalék. Leghátul Fehéroroszország és Oroszország vezetői kullognak, akiknek vezetőit az ukránok 95-98 százaléka nem kedveli.
Az EU-ban az orosz agressziónak a közvéleményre gyakorolt hatását mérték fel. A kutatás szerint tízből nyolcan helyeslik a Putyin-rezsim ellen bevezetett szankciókat. Oroszországról az EU lakóinak csak tíz százaléka alkotott kedvező képet. Az orosz agresszió ugyanakkor megerősítette az EU támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk tartja jó dolognak az uniós tagságot.
Az uniós polgárok 39-40 százaléka készen áll arra is, hogy szembenézzen a magas energia- és élelmiszerárakkal az Oroszország elleni szankciók következményeként. Sokan azonban bizonytalanok, s úgy látják, a háború befolyásolja az életszínvonalukat – derült ki az Eurobarometer felmérésének tegnap ismertetett eredményeiből.
Amikor arról kérdezték a tagállamok lakosait, mi a fontosabb: a megélhetési költségek és az árak szinten tartása (akár a szabadság és a demokrácia kárára), vagy a szabadság és a demokrácia védelme akár úgy, hogy a drágulások miatt közben nőnek a megélhetési költségek, akkor eltérő eredmények születtek. A magyarok, bolgárok, máltaiak, románok, görögök és a ciprusiak többsége az elsőt választotta. Ám a többi tagországban a megkérdezettek nagy része inkább a szabadságot és a demokráciát tartja fontosabbnak.
