Továbbra is Németország a menedékkérők első számú célpontja az Európai Unióban, és a menedékjogi kérelmek száma az idén is elérte a százezres nagyságrendet – írta a Welt am Sonntag. A kormányra készülő szocdemek, zöldek és liberálisok alapjogként rögzítenék a bevándorlást, amit még fel is gyorsítanának.
A vasárnapi német lap összeállítása szerint szeptember végéig 100.278 menedékjogi kérelem érkezett a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAFM). A kérelmek száma így sorban a kilencedik évben lépte át a százezres határt.
Németország messze a legnépszerűbb európai uniós célország a menekültügyi migrációban. Ezt mutatja a tagállamok közötti menekültügyi együttműködés fejlesztésével foglalkozó közösségi szervezet, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) egy még nem nyilvános statisztikája, miszerint Németország után második helyen Franciaország áll 54.105 menedékjogi kérelemmel.
Fehérorosz migrációs nyomás
Kiemelték, hogy szeptemberben különösen sokan fordultak a BAMF-hoz, 13.849 kérelem érkezett a hivatalhoz. Az utóbbi négy évben csak két alkalommal, 2017 novemberében és 2019 januárjában adtak be ehhez hasonló mennyiségben menedékjogi kérelmeket Németországban.
A fejlemény annak tulajdonítható, hogy az Olaszországból, Görögországból és Spanyolországból évek óta Németországba irányuló illegális – EU-s belső – menekültügyi migráció változatlanul erős, és mellette az idén nyáron kialakult egy új útvonal, amely Fehéroroszország felől éri el az EU területét.
Közben a „közlekedési láma", azaz szocdem-zöld-liberális kormányzást előkészítő tárgyalásokon a három párt megállapodott többek között abban, hogy Németország bevándorlási ország, és ennek tükröződnie kell az állampolgársági törvényben is.
„Sok tekintetben válasz"
A szakképzett munkavállalók bevándorlását többek között pontrendszerrel kívánják megkönnyíteni, kanadai mintára. A Németországban már beilleszkedett külföldiek a jövőben könnyebben kapnak tartózkodási státuszt, akár pályamódosítás révén.
A pártok a menekültek iránti humanitárius felelősséget hangsúlyozzák: legyen legális lehetőség a beutazásra, a családegyesítésre, ugyanakkor a kitoloncolásokat is fel kell gyorsítani. A liberálisok (FDP) már korábban felvetették, hogy szerintük évente legalább 500 ezer bevándorlót kéne Németországnak befogadnia az akut munkaerőhiány és a nyugdíjkassza várható leapadása miatt. A szocdemek is úgy látják, a migráció „sok tekintetben válasz a problémáinkra."
Az FDP – de a Zöldek is hasonlóan látják – bevezetné a kanadai modell szerinti pontrendszert a nem szakképzett munkavállalók számára. Ez lehetővé tenné, hogy a migránsok még állásajánlat nélkül is Németországba jöhessenek munkát keresni. Ráadásul a migránsok az eddig nyolc helyett már négy vagy öt év után megkaphatnák a német állampolgárságot.
A leendő kormánypártok úgy gondolkodnak, hogy a több munkavállaló több adófizetőt, így több bevételt jelent a társadalombiztosítás számára egy olyan időszakban, amikor a nyugdíjkiadások növekednek. A migrációval a politika elejét venné annak, hogy a munkaadók a magasabb munkaerőköltségek miatt erőltessék az automatizálást.
Sokan politikai üldöztetés címén érkeznek, hiszen ilyenkor a legjobbak a maradási kilátásaik. A kormányzásra készülő német pártok nekik azt javasolják, hogy váljanak bevándorlókká. Nézetkülönbség van még az elutasított menedékkérőkkel kapcsolatban: az SPD és az FDP biztonságos származási országokba akarja visszatoloncolni őket, a Zöldek azonban elutasítják ezt a megoldást.
