Bár az amerikai szankciók érvényesítését másodszor is elhalasztották, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) beszerzésében a korlátozás híre is gondokat okozott: a Reuters világhírügynökség információi szerint a NIS mindennap küzd azért, hogy a külföldi kereskedőktől beszerezze a szükséges kőolajszármazékokat. A londoni székhelyű hírügynökség tudósítását a Nova Ekonomija szakportál is megjelentette: kiemelték, hogy a NIS szerbiai ügyfelei már keresik az alternatív beszállítókat, az Egyesült Államok által bejelentett szankciók híre ugyanis már kihatott az üzletelésükre.
Mint ismeretes, a szankciókat az amerikai választások előtt rótták ki a NIS-re, majd Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően az új kabinet kétszer jóváhagyta a szerbiai vállalat halasztási kérelmét, amelyet Szerbia mellett Magyarország is támogatott. A kőolajipari vállalat többségi tulajdonjoga ugyanis orosz cégek kezében van, nevezetesen a Gazprom Neft és a Gazprom óriáscégeké a részvények többsége – emlékeztetnek az említett hírportálok. Ugyanakkor kiemelik, hogy a NIS Szerbián kívül a régióban is kulcsfontosságú szerepet tölt be energiabiztonsági szempontból. A vállalat szállítja le a benzin és a dízel 80 százalékát Szerbiában, a gázolaj és más termékek esetében viszont 90 százalékban fedezi a szükségleteket – írja a Reuters.
A Nova Ekonomija viszont kiemeli, hogy a NIS általában hosszú távú szerződésekre alapozza a beszerzést, ám 2025-re lemondta a közbeszerzési felhívásait. A szaklap a vállalat honlapjára hivatkozik az említett információt illetően, és hozzáteszi: a NIS jelenleg rövid távú vásárlásokat végez nemzetközi kereskedőktől, akik továbbra is hajlandóak együttműködni a szerbiai vállalattal. A NIS ezt a váltást csak pár mondatban jelentette be, kiemelve, hogy sikerült szerződést kötnie több külföldi leszállítóval is, és hogy „a vállalat az üzletelésben alkalmazkodik az új körülményekhez”.
A Kpler reális idejű eladásokról szóló adatai szerint az idén a NIS a horvát omišalji kikötőn keresztül, a JANAF-vezetéken át napi szinten átlagosan 28 ezer hordónyi kőolajat importál. Ez jelentősen kevesebb, mint az előző években: 2023-ban ugyanis az átlag 70 ezer hordó volt naponta, 2024-ben viszont 40 ezres adatot jegyeztek a hivatalos elemzők – hozta nyilvánosságra az angol székhelyű hírportál. A Reutersnek az osztrák OMV és a görög Eko üzemanyagkereskedők is nyilatkoztak. Elmondták, hogy a szerbiai kereskedelmi láncaik már nem a NIS-től vásárolják az üzemanyagot: a szükségletet külföldi importból fedezik. A váltást ezen cégek sem jelentették be, ám a hírügynökség érdeklődésére elmondták: a szankciók miatt szakították meg az együttműködést a NIS-szel. A szakmai elemzések szerint azonban az ilyen jellegű beszerzés nehezen fedezi a szerbiai piacra jellemző szükségleteket, amelyek napi szinten 44–49 ezer hordónyi dízelt és 14 ezer hordónyi benzint követelnek.
A világhírügynökség felkereste a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot is: a NIS illetékesei kiemelték, hogy a cég kész teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit, úgy a kisebb kereskedők, mint a nagyobb kőolajipari cégek felé is. A pancsovai kőolajfinomító teljes kapacitással dolgozik – támasztották alá kijelentésüket a NIS szakemberei.
Nyitókép: Fotó: Dávid Csilla
