Ismét újrakezdték a tárgyalásokat az iráni atomprogramot korlátozó 2015-ös nemzetközi megállapodás (JCPOA) megújításáról. Erre azért van szükség, mert egyik aláíróként Washington 2018-ban önkényesen felrúgta az alkut. Az idén azonban meggondolta magát és jelezte: feltételekkel hajlandó visszatérni a megállapodáshoz. Az egyezkedés áprilisban kezdődött Bécsben, de júniusban megszakadt a folyamat, amelyet novemberben újraindítottak, hogy egy decemberi szerszünet után tegnap immár nyolcadik alkalommal találkozzanak a delegációk.
Egy friss, közös dokumentum elfogadása reményében kezdődtek meg tegnap Bécsben az iráni nukleáris programról szóló legújabb tárgyalások. A cél a 2015-ben jóváhagyott, s az ENSZ-ben is megszavazott hathatalmi JCPOA megmentése, újjáélesztése, illetve az Egyesült Államok visszatérésének előkészítése a megállapodáshoz és az abban található aláírói kötelezettségvállalások betartatása. Mindenekelőtt az atomfegyverek gyártására is alkalmas dúsított urán iráni előállításának korlátozása.
Az ismételt egyezkedésre azért van szükség, mert az előző amerikai kormányzat 2018-ban önkényesen felmondta a megállapodást. Ez feldühítette Teheránt és hamarosan a JCPOA-ban vállalt szerződéses kötelezettségei – köztük az urándúsítás mennyiségére és mértékére vonatkozó korlátozások – megszegésével válaszolt. Több szakértő szerint ezzel a lépésével Teherán közelebb került az atomfegyverek gyártásának lehetőségéhez.
Pedig a JCPOA eredeti célja épp az iráni atombomba, illetve az ahhoz szükséges – megfelelő fokúra finomított – urán előállításának megakadályozása, illetve Teherán nukleáris programjának legalább tíz évig történő korlátozása. A megállapodást Irán és hat nagyhatalom – az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország – kötötte. A 2015-ben Bécsben aláírt dokumentum értelmében – az érintett országok és szervezetek – fokozatosan feloldották a közép-keleti ország elleni nemzetközi szankciók nagy részét. Washington azonban a megállapodásból történt 2018-as kilépése után, ismét büntetőintézkedéseket vezetett be Iránnal szemben, amely szeretne ezektől megszabadulni.
A JCPOA megmentésében jó ideje már az Egyesült Államok is érdekelt, amit Joe Biden amerikai elnök már a januári beiktatása előtt jelzett. A cél megvalósítása érdekében április 6-án tárgyalássorozat kezdődött Bécsben. Hat forduló után azonban (júniusban) megszakadtak a megbeszélések. Az érintettek csak bő öt hónappal később (november 29-én) ültek ismét tárgyalóasztalhoz (április óta immár hetedszer), ám december első felében Irán szünetet kért, s ezzel gyakorlatilag eredménytelenül ért véget az egyezkedés. A delegációk tegnap immár nyolcadszor találkoztak Bécsben. A remények szerint a megbeszélések ezúttal érdemi előrelépést hozhatnak.
Az Egyesült Államok kezdettől fogva közvetett formában vesz részt a tárgyalásokon. A Robert Malley vezette amerikai küldöttség európai közvetítőkön keresztül ismerteti álláspontját. Malley a múlt kedden figyelmeztette Teheránt, hogy hagyjon fel atomenergetikai tevékenységének bővítésével, különben nem lehet megmenteni a JCPOA-t. Antony Blinken külügyminiszter pedig azt üzente, Washington egyéb megoldások lehetőségét is vizsgálja, ha a jelenlegi erőfeszítések is kudarcot vallanak és nem sikerül megtalálni az atomalkuhoz visszavezető utat.
A gondot az okozza, hogy Teherán olyan változtatásokat javasolt az első hat tárgyalási fordulóban (a körvonalazódó, és közelinek tűnő megállapodáshoz), amelyeket a hatok közül három ország (Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) nem fogad el. A megbeszélések ezért júniusban lényegében holtpontra jutottak.
A tíznapos decemberi szünet után tegnap kezdődött új tárgyalási menet előtt Teherán is megerősítette, hogy immár egy új, közös dokumentum alapján folynak majd az egyeztetések. A szöveg olyan kulcsfontosságú iráni követeléseket is tartalmaz, mint a garanciák (arra vonatkozóan, hogy az USA nem mondja fel ismételten a megállapodást), valamint a szankciók feloldásának és Teherán nukleáris kapacitásainak ellenőrzése. Hosszein Amirabdollahian iráni külügyminiszter elfogadhatónak nevezte a dokumentumot. Tegnap azt is elmondta, hazája azt szeretné, ha akadályoztatás nélkül exportálhatná a kőolajat, ami az amerikai szankciók miatt jelenleg szinte lehetetlen. Pedig fontos lenne az értékesítése, hiszen abból korábban jelentős bevétele származott az államnak.
Az iráni tárgyalók köréből kiszivárgott hír szerint a csoport addig maradna Bécsben, amíg sikerül elérni a kedvező megállapodást. Ezért állítólag nem is nagyon foglalkoznak „a mások által kitalált határidőkkel”.
