Elutasította Magyarország és Lengyelország felperesi keresetét az Európai Bíróság a jogállamisági rendelettel kapcsolatos perben – mondta ki szerda reggel, első alkalommal élőben közvetített ítéletében az EU legfelsőbb jogi fórumának elnöke. Az ítélet nem meglepő annak tükrében, hogy a bíróság főtanácsnoka már december 2-án ugyanerre, azaz a kereset elutasítására, tett javaslatot.
Az Európai Bíróság leszögezte: „E mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét." Ezután az ítélet részletesen levezeti, hogy miért jutott a kereset elutasítására a Bíróság mind a 27 tagállamból álló Nagykamarája, majd az összefoglalót ezzel zárja:
„Ilyen körülmények között a Bíróság teljes egészében elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott kereseteket."
Mindez azt jelenti, hogy az ítélet ismeretében elkezdheti véglegesíteni az Európai Bizottság a 2021. január 1. óta hatályos jogállamisági rendelet alkalmazási szabályrendszerét, és ezután elkezdheti majd a hivatalos jogállamisági eljárást azon tagállamokkal szemben, amelyekben az EU-pénzekkel kellően szoros összefüggésben álló jogállamisági problémákat lát. Az eljárás a megkezdésétől számítva alapesetben 7-9 hónapig tart, így tehát ha esetleg az április 3-i magyarországi választások előtt meg is kezdődne (kétséges) Magyarországgal szemben, még akkor is csak leghamarabb ősz-tél körül juthatnánk el odáig, hogy a Bizottság által javasolt szankciókról a tagállamokat tömörítő Tanácsban minősített többséggel szavazásra kerüljön sor. Addig viszont lenne lehetőség arra, hogy a magyar kormány a Bizottsággal megállapodva leállítsa a szankció felé haladó eljárást, és így megteremtse a lehetőségét annak, hogy a helyreállítási programot, illetve a 2021-2027-es felzárkóztatási programjainkat mielőbb elfogadja a Bizottság, továbbá a 2014-2020-as ciklusból még folyósítás előtt álló mintegy 6 milliárd eurót továbbra is zavartalanul folyósítsa.
„Amint a főtanácsnoki indítványra felkészülő december elsejei anyagban rámutattunk: amiatt vannak többek között veszélyben az EU-pénzeink, mert több olyan problémás területet is azonosított az Európai Bizottság a magyar intézményrendszerben, amelynek módosításához akár kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, de ez a magyar választások után kérdéses, hogy összejön-e." A Morgan Stanley egy 12 hónapig tartó, a pénzek különböző körét érintő kifizetés blokkolás esetére különböző mértékű, de összességében súlyos gazdasági és pénzügyi következményeket vázolt, azonban Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúban erre úgy reagált, hogy majd úgyis megszületik az egyezség a Bizottsággal még azelőtt, hogy a pénzek felfüggesztésével kapcsolatos szankciós döntésre sor kerülne.
