Az Európai Unió Bíróságának szerdán kihirdetett döntése lehetővé teszi, hogy az EU jobban megvédje az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek megsértésével szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán. A brüsszeli testület elnöke arra reagált, hogy az uniós bíróság szerdán elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. Von der Leyen a közleményében arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság most elemezni fogja az ítélet indoklását és lehetséges hatását a további lépések érdekében. „Az ítéletet figyelembe véve a következő hetekben olyan iránymutatásokat fogunk elfogadni, amelyek egyértelművé teszik a mechanizmus gyakorlati alkalmazását" – fogalmazott. Emlékeztetett: korábban ígéretet tett arra, hogy „egyetlen ügy sem vész el". Ezért az uniós bizottság a rendelet hatálybalépése óta minden tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamiság helyzetének alakulását, és bizonyos esetekben már most alapos vizsgálatot folytat. Ha a rendelet feltételei teljesülnek, akkor a testület határozottan fog fellépni. A mai ítélet megerősíti, hogy jó úton haladunk" – tette hozzá von der Leyen.
Ugyanakkor politikai döntésnek, a gyermekvédelmi törvény miatti újabb politikai nyomásgyakorlásnak tartja a magyar igazságügyi miniszter az Európai Unió Bírósága által szerdán ismertetett döntést. Varga Judit Budapesten, a Kormányinfón úgy fogalmazott: „az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt". A miniszter emlékeztetett arra, hogy nagy, nyílt nemzetközi vita folyik a jogszabályról, és a magyar kormány úgy döntött, ezt a kérdést elviszi egészen a népszavazásig, hogy döntsenek a magyar emberek. „A magyar emberek döntését még Brüsszelnek, a brüsszeli bürokráciának is tiszteletben kell tartania, el kell majd fogadnia" – fogalmazott.
Az Európai Unió Bíróságának szerdai ítélete az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket – jelentette ki rendkívüli sajtóértekezletén Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Lengyelország azért fordult az EU Bíróságához, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági feltételrendszer túlmutat az alapszerződésekben rögzített jogi alapokon – mondta. Az ilyen hatáskörbővítést célzó lépéseket Varsó negatív módon értékeli – hangsúlyozta. Ezt a tendenciát Lengyelország, Magyarország, valamint több más uniós tagállam is következetesen veszélyesnek minősíti, mert szerintük alááshatja a jogbiztonságot az Európai Unióban. Felhívta a figyelmet mindazonáltal az ítélet indoklására, amely úgy fogalmaz, hogy az Európai Tanács által a feltételrendszerről elfogadott előírások „csak szigorúan körülírt helyzetekben" alkalmazhatók, amikor az adott tagállamban észlelt szabálytalanságok „közvetlen hatással lennének az uniós költségvetés működésére". Újságírói kérdésre a kormányszóvivő kifejtette: az ítélet tükrében nincs jogi alapja annak, hogy a Lengyelországnak járó uniós pénzeszközöket felfüggesszék. Ebben az összefüggésben törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépésnek minősítette.
