A héten újabb mérföldkőhöz érkezett a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés, ugyanis döntő többséggel – 524 igen, 67 nem szavazattal, 103 tartózkodással – fogadta el az Európai Parlament a kezdeményezést támogató állásfoglalást csütörtökön, 2020. december 17-én. Így ez lett az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és határozatot fogadott el az EP, és egyúttal az első olyan parlamenti dokumentum, amely nemcsak az emberi és kisebbségi jogok széles körű helyzetével foglalkozik, hanem kimondottan és kizárólagosan az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira összpontosít. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az unió hivatalos napirendjére került.
Térjünk vissza az elejére. Mi is a Minority SafePack, és mit jelent a nemzeti kisebbségekre – azaz ránk, vajdasági magyarokra is – nézve? A történet 2011-ben indult, amikor az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága közösen egy kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indítottak. Ennek bejegyzését az Európai Bizottság elutasította. 2017 tavaszán a Minority SafePack szervezőinek végül az Európai Bíróságon sikerült érvényt szerezniük kérelmüknek, így 2017 áprilisában megkezdődhetett az egyéves aláírásgyűjtési időszak, amelynek végén 1,3 millió aláírás gyűlt össze az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós védelme mellett. A sikerből oroszlánrészt vállalt az aláírások mintegy felét szolgáltató Magyarország, a Kárpát-medencében pedig hozzávetőlegesen egymillió magyar ember támogatta aláírásával a kezdeményezést. A Minority SafePack kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió javítsa a nemzeti kisebbségekhez és kisebbségi nyelvi közösségekhez tartozó polgárok védelmét, és erősítse a kulturális és nyelvi sokféleséget a területén. Az Európai Unió eddig számtalan alkalommal figyelmen kívül hagyta ezeket a kéréseket, és a tagállamokra vagy más nemzetközi szervezetekre bízta a kisebbségi kérdések megoldását.
A Minority SafePack Magyarországon a kezdetektől fogva széles körű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek. A kezdeményezés sikere az összmagyarság sikere, hiszen a magyar közösségek adták azt a kezdő lendületet, majd a kitartó támogatást, amelynek köszönhetően sikeressé válhatott az ügy egész Európában. Több mint egymillió érvényes aláírás összegyűjtése által felkéri a bizottságot, hogy számos, az uniós hatáskörbe tartozó területen kezdeményezzen jogalkotást, ami egy átfogó nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszert eredményezne.
Az Európai Parlamentben zajlott plenáris vitához fontosnak tartottam jómagam is hozzászólni. Írásban leadott felszólalásomban elmondtam, hogy kezdeményezés sikere reményt adott annak a több mint 50 millió európai polgárnak, akik nemzeti, etnikai vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak. Ekkora legitimáció birtokában az Európai Bizottság nem teheti meg azt, hogy szó nélkül hagy egy olyan kérdést, amely az EU összlakosságának több mint 10 százalékát érinti. Véget kell érnie a struccpolitikának. Hiszen az elmúlt évtizedekben az európai szinten kialakított jogi keretek, politikák és programok olyan szerteágazóvá váltak, hogy azok immár közvetlenül érinthetik a polgárok helyzetét, jogainak megvalósulását. Az Európai Parlament határozatának a célja az kell, hogy legyen, hogy ösztönözze az Európai Bizottságot abban, hogy az európai politikák és programok tervezésekor a többi tényező mellett vegyék figyelembe az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét és jogainak alakulását is. Ez egy egyedi lehetőség, amely nemcsak a jelenlegi Európai Unióról és polgárairól szól, hanem egyúttal üzenet az európai integrációs úton lévő tagjelölt országoknak is, hogy az Európai Unió komolyan veszi a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak alakulását. Itt az Európai Parlamentben már számos alkalommal szót emeltünk az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak védelme érdekében, most az Európai Bizottságon a sor, hogy lépjen!
