Többször is bírálta Donald Trump előző amerikai elnök Berlint. Gyakran felrótta neki, hogy nem fordít elég pénzt védelmi kiadásokra, és ez ellenkezik a NATO-ban elfogadott konszenzussal. Washington tavaly emiatt kilátásba helyezte a Németországban állomásozó amerikai katonák egy részének kivonását, amit a Joe Biden elnök vezette új USA-kormányzat nemrég felfüggesztett. Berlin máris rekordmagasságúra akarja emelni a hadseregre szánt éves kiadásait.
Jelentősen meg kívánja növelni a védelmi költségvetést a német kormány. Így tudja legalábbis a helyi média. Lapértesülések szerint Angela Merkel kancellár kabinetje a tavalyi 51,4 milliárd euró helyett az idén már 53 milliárd eurót biztosítana a hadsereg (Bundeswehr) számára, vagyis éves összehasonlításban 3,11 százalékkal többet.
A változásról már a brüsszeli NATO-központot is tájékoztatták, ahol abban bíznak, hogy a védelmi költségvetés növelése Németországban (és remélhetően a szövetség más tagállamaiban) enyhíti a Washingtonnal kialakult vitákat. Korábban ugyanis Donald Trump volt amerikai elnök többször bírálta a NATO-tagországok közül azokat, amelyek szerinte nem fordítottak elég pénzt a hadseregre, holott kötelességük lett volna.
Rendszerint kifogásolta, hogy az európai szövetségesek többsége az elvártnál jóval kevesebbet költ védelemre, miközben a NATO-t felhasználva az Egyesült Államok szárnyai alá bújik. Közben meg azzal hencegett, hogy hadserege szinte egyedül oltalmazza az európai szövetségeseit. Néhány hivatali előde is megsürgette már a lemaradókat, hogy közeledjenek az élbolyhoz, ám hiába. Pedig ők nem is olyan harciasan és türelmetlenül követelőztek, mint Trump, aki Németországot többször is a védelmi költségvetés korrigálására sarkallta. Kemény hangú bírálatai miatt nemcsak az ottani politikai elitet, hanem a német lakosság nagy részét is magára haragította.
Szakértők kiszámították, hogy ha Berlin a trumpi zsarolásnak eleget tett volna, 130-140 milliárd eurót kellett volna a haderőre fordítania. A rettenetes történelmi tapasztalatokat figyelembe véve sokan nem is értették, miért akarta az előző amerikai elnök annyira megerősíteni a Bundeswehrt. Egy felduzzasztott és bivalyerős német hadseregnek ugyanis aligha örülne bárki Európában. Ráadásul azonnal félelmet keltene a szomszédos államokban, de másutt is.
Németország nem hallgatott Trumpra, és nem emelte meg jelentősen a katonai kiadásait, bár az utóbbi években fokozatosan mindig egy kicsivel többet különített el erre a célra. Tavaly például a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,57 százalékát fordította védelemre, az előző évi 1,36 százalék, vagy épp a 2017-es 1,23 százalék helyett. A NATO-ban az évi két százalék az elvárás a tagoktól.
A lassú német felzárkózás miatt Trump tavaly nyáron bejelentette, hogy 11 900 amerikai katonát kivonnak Németországból, akik közül 5600-at a NATO néhány másik országába vezényelnek át. Ebből azonban egyelőre nem lesz semmi. Trump hivatalának örököse, Joe Biden ugyanis a múlt csütörtökön közölte: felfüggesztette a tervet. Jake Sullivan, az új amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig arról számolt be, hogy a Trump-terv felülvizsgálatáig nem vonnak ki amerikai csapatokat Németországból.
