Bár Európában is, minden gyerek egyedi életkörülmények között él, nagyon sok olyan probléma van, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül érinti a fiatalokat. Egy online felérés keretében, 11–17 éves fiatalok válaszoltak olyan kérdésekre, amely Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciája programot alakulását befolyásolják.
Több mint 10 000 gyerek töltötte ki Európában a Mi Európánk, a mi jövőnk elnevezésű kérdőívet, amelyet az Európai Bizottság öt gyermekjogi szervezettel közösen készített el. A felmérésben nem országonként mutatják be elsősorban az adatokat, hanem egy összesített európai helyzetképre fektetik a hangsúlyt. A kérdőívet egyaránt kitöltötték az EU tagállamok országaiban és az Unión kívül élők is, hazánkból összesen 15 gyerek vett részt a felmérésben.
A gyerekeket olyan témákról kérdezték mint a diszkrimináció és erőszak, a szegénység, mennyire bíznak meg a társaikban, mennyire érzik, hogy számít a szavuk vagy, mennyire tartanak a klímaváltozástól.
A jelentés szerint az egyik legaggasztóbb adat, hogy a gyerekek egytizede boldogtalan vagy szorong a jövő miatt. Ezt bizonyos szempontból befolyásolhatta az is, hogy a jelentés a koronavírus idején készült, ami nagy hatással volt a mentális egészségükre. Bár a jelentésben sok fiatal hivatkozik arra, hogy jó volt az, hogy több időt töltöttek együtt a családjukkal, de hatalmas stresszt okozott a vírustól való félelem, a felmerülő pénzügyi problémák, a magány, a társaik hiánya és a rájuk nehezedő újfajta stressz negatívan befolyásolta az életüket.
A felmérés alapján arra jutottak, hogy gyermekjogokat érintő kérdésekben fontos lenne az érintetteket is megkérdezni, illetve belevonni a döntéshozatalba, ha ők is szeretnék. Mint az kiderült, az egyik legnagyobb probléma még mindig a gyerekek jogainak érvényesítése, valamint a szegénység kérdése.
Az oktatás kérdésköre is érdekes adatokat hozott. A 17 évesek 80 százaléka úgy véli, hogy az iskola nem biztosítja számukra a szükséges tudást, amellyel olyan tudásra tudnának szert tenni, ami felkészíti őket a jövőre. A legoptimistábbak ebben a kérdésben a 11 évesek, de a válaszadók több mint 50 százaléka nem érzi hasznosíthatónak az iskolai tananyagot. Mindemellett a gyerekek szerint több olyan tantárgy kellene, amely a mindennapi életben szükséges ismeretekre helyezi a hangsúlyt, de például sokan szeretnék, ha az iskolában több lehetőségük lenne a művészet vagy a sort területén kibontakozni, fejleszteni magukat. A szegénység itt is hatalmas akadályt jelent, a gyermekek csaknem harmadának nem tudják fizetni például iskolai kirándulásokat és könyveket, ami társadalmi kirekesztéshez vezet. De a diszkrimináció ugyanúgy megjelenik, ha valamely kisebbségben élő csoportról van szó.
A másik fontos kérdéskör a mentális egészség, amely kérdésekből kiderült, hogy a gyerekek szinte 10 százalékánál jelen vannak valamilyen mentális problémára utaló tünetek, például depresszió vagy szorongás. A megkérdezetteknél a lányoknál voltak jelen inkább ezek a problémák, akik mint a grafikonokból kiderül, az online térben is többször találkoznak olyan tartalommal, amely felkavarja őket. Minél idősebbek, annál gyakrabban jelentkeznek ilyen gondok.
