Az Egyesült Államok a barátunk, de...

Az Egyesült Államok a barátunk, és fontos szövetségesünk is, de nem fogjuk engedni, hogy belepréselje Magyarországot a háborúba – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a préselés kifejezéssel vélhetően Pressman amerikai nagykövet nevére utalva.

A magyar miniszterelnök az ukrajnai háború eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve hangsúlyozta: ha világháború lesz, akkor atomháború lesz.

NEM VOLT ÉRTELME BENT MARADNI

A kormányfő a David Pressman amerikai nagykövet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján bejelentett büntetőintézkedésekről elmondta: nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó, a Washington által közzétett, 34 magánszemélyt felsoroló listán egy magyar van, de szerepel rajta ciprusi, osztrák és liechtensteini is. Ez alapvetően pénzügyi szakemberekre összpontosító amerikai akció volt – mondta.

Úgy fogalmazott, a szankciókkal sosem értettek egyet, de nem vitatják el senkinek a jogát azok kivetésére, ezeket tudomásul veszik és betartják.

Hangsúlyozta: a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak lehetett volna komoly szerepe a közép-európai gazdaságok fejlesztésében, de a háború óta világos volt, hogy a bank lehetőségei szűkülnek, a mostani szankciókkal pedig ellehetetlenült a működése. Ilyen körülmények között Magyarország részvétele a bank további munkájában értelmetlenné vált, ezért a delegáltjaikat visszavonták, és Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból – közölte Orbán Viktor.

DEMOKRATA ELNÖKKEL NEHEZEBB

Úgy folytatta, az Egyesült Államok a barátunk, és fontos szövetségesünk is, elsősorban katonapolitikai szempontból, hiszen egy közös katonai védelmi szövetségnek vagyunk a tagjai.

Kifejtette, van filozófiai hasonlóság is a két ország között, az alapvető hitek egyeznek: mi is azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy az emberek békében és jólétben éljenek, szabadságra és piacgazdaságra van szükség. A kereszténység is közös pont, a gazdasági kapcsolatok pedig kifejezetten egy sikertörténet képét mutatják.

Minden adva van ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek – hangsúlyozta, ugyanakkor megjegyezte: Amerika nem egységes, ma egy megosztottabb ország képét mutatja, és nagyok a pártpolitikai különbségek. Ha demokrata elnök van a Fehér Házban, akkor a kapcsolatok nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebbek – mondta a kormányfő, aki ennek okát abban látja, hogy a modern politika alapvető kérdéseiben a republikánus nézőpont közelebb van a magyar kormányzati nézőponthoz.

NAGYKÖVETSÉGI KAMPÁNY

A miniszterelnök kiemelte: nem a mi dolgunk, hogy válogassunk az amerikai politikai élet szereplői között, Magyarország azzal a kormánnyal működik együtt, amelyet az amerikai nép megválaszt, Amerikában pedig tipikusan politikai kinevezettek a nagykövetek, így tudomásul kell vennünk, hogy egy demokrata párthoz közel álló nagykövet van.

Ugyanakkor azt mondta: szokatlan, hogy ezt az amerikai vélemény-képviseletet utcai plakátokon keresztül valósítja meg az amerikai nagykövetség. Ráadásul mintha ritmuskésésben is lennének, mert a plakátokon az van, hogy „ruszkik haza”.

„ Mi hazaküldtük őket. Mi ezt a dolgot elrendeztük, a magyarokat nem kell emlékeztetni a saját történelmükre” – tette hozzá.

Kijelentette: az Egyesült Államok nem adta fel a tervét, hogy mindenkit belepréseljen egy háborús szövetségbe, de nem fogjuk engedni, hogy belepréseljenek minket a háborúba.

Rámutatott: a térképre nézve is látszik, hogy az Egyesült Államok biztonságosabb hely, ez azonban a Kárpát-medencéről már nem mondható el. Úgy fogalmazott: másképp mutat a világpolitika kockázata Beregszászról vagy Budapestről, mint Amerikából.

Joggal várjuk el, hogy az Egyesült Államok tudomásul vegye Magyarország speciális helyzetét – hangsúlyozta a kormányfő. „Ezért mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni” – mondta.

HA VILÁGHÁBORÚ, AKKOR ATOMHÁBORÚ

Figyelmeztetett: ha világháború lesz, akkor atomháború lesz. Hangsúlyozta: minden héttel romlik helyzet, az eszkaláció veszélye nő. A legutóbbi hírek szerint a britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni az ukrán frontra, Oroszország pedig taktikai atomfegyvereket telepít Belorussziába. Ez nem atombomba természetesen, de a nukleáris eszközrendszer világához visz közelebb egy lépéssel – mutatott rá.

„Nem irodalmi túlzás az a félelem, amely mindannyiunkban ott munkál, hogy a háború további kiterjedése az előbb-utóbb valamilyen típusú atomfegyver bevonásával is járhat, tehát ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg bennünket ettől” – fogalmazott Orbán Viktor.

A NYUGAT LÉLEGEZTETŐGÉPÉN

Orbán Viktor miniszterelnök a rádióinterjúban arról is beszélt: Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország, az ország működtetését az Európai Unió finanszírozza – köztük a magyarok is –, ez pedig tönkreteszi Európát.

Hozzátette: még nem tartunk ott, hogy az európai közvélemény rákényszerítse az európai vezetőket a háborúval és a szankciós politikával kapcsolatos álláspontjuk megváltoztatására, de el fog jönni az igazság pillanata. Mert ami most történik, az tönkreteszi Európát. Tönkreteszi a biztonságát, tönkreteszi a gazdaságát – hangsúlyozta.

Ha Európa és Amerika nemmel válaszol arra a kérdésre, fenntartja-e Ukrajnát, a háborúnak vége lesz – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, egyelőre azonban nem ez történik. A sok tízmilliárd euró pedig hiányzik az európai gazdaságból, így ez a végtelenségig nem folytatható – jelentette ki.

KÁR, HOGY NEM DE GAULLE

Orbán Viktor a francia elnök kínai látogatását nagy jelentőségűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy ezzel egy másik hang jelent meg, amelyik nem azt nézi, hogy hol, milyen potenciális ellenségek vannak, hanem a potenciális partnereket keresi. Ez hasonlít a magyar észjáráshoz – mondta, rámutatva, a magyar külpolitika célja is az, hogy barátokat gyűjtsön és ne ellenséget.

Értékelése szerint Macron francia elnök európai stratégiai autonómiára tett megjegyzése is ebbe az irányba mutat, amikor azt mondja, hogy az európai szellem számára lealacsonyító, hogy egyszerűen csak átveszi az Egyesült Államok külpolitikáját, Európának a saját érdekeiből kell kiindulnia.

Orbán Viktor rámutatott: bár Franciaország az egyetlen olyan vezető hatalom ma Európában, amely történelmi távlatban képes fölvetni kérdéseket, pech, hogy nem de Gaulle-nak hívják az elnökét, mert vele könnyen egyetértenének szinte minden kérdésben.

„Macron elnök tiszteletreméltó, de Európa jövőjét nem úgy képzeli el, mint Magyarország, hiszen mi egy keresztény reneszánszban bízunk, a francia elnök pedig azt mondja, hogy egy liberális Európát kell világviszonylatban is versenyképessé tenni” – fejtette ki a köztük húzódó nézetkülönbségről a véleményét Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy ez legalább két olyan álláspont, amelyről észszerű vitát lehet folytatni.