Egy jobboldali többséggel az Európai Parlament következő ciklusában talán új korszak kezdődhetne – emelte ki Varga Judit igazságügyi miniszter az olasz Libero című napilapban vasárnap megjelent interjújában, amelyben a gyermekvédelmi törvényre, az olasz–magyar kapcsolatokra, az Oroszországhoz fűződő viszonyra és a migrációra is kitért.
Varga Judit Olaszország távolmaradását a magyar gyermekvédelmi törvény elleni perhez csatlakozó 15 uniós tagállamtól úgy értékelte: az olasz kormány egyedül is meg tudta érteni, hogy Magyarországnak ebben a jogvitában szilárd érvei vannak. Hangsúlyozta: az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a magyar gyermekvédelmi törvény egyértelműen kimondja: a szülők és a családok joga, hogy filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően döntsenek gyermekeik neveléséről. Ezért nincs ellentmondás a törvény és az európai jogszabályok között.
Varga Judit szerint érzékeny pontra tapintott rá a kormány: „a genderpárti lobbi sok országban jelen van, és ennek tudható be ez a politikailag és ideológiailag motivált reakció”. Jelezte, hogy a törvény Magyarországon széles társadalmi támogatottságot élvez: a tavalyi országgyűlési választások napján tartott népszavazáson többen álltak ki a törvény mellett, mint ahányan a kormánypártokra szavaztak.
Az igazságügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió Bírósága elismeri a magyar érveket. A jogállamiságnak az EU-ban is érvényesülnie kell – emelte ki, hozzátéve, a vita folyamatban van, hosszú lesz, és nem számít ítéletre az idén.
Arról is beszélt: a kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi olasz kormánykoalíció pártjaival és Giorgia Melonival már a politikus miniszterelnökké válása előtt is jók voltak, és meg is maradtak annak. Sok stratégiai kérdésben, például a bevándorlási politikában és a családok védelmében egyetértés van. Fontosnak nevezte, hogy az olasz kormányfő erős maradjon, hogy együtt tudjanak fellépni az Európai Tanácsban a konzervatív értékek védelmében.
Hozzátette: Carlo Nordio és Raffaele Fitto olasz miniszterekkel folytatott megbeszélésein különösen egyetértettek a 2024. július 1-jén induló magyar EU-elnökség prioritásaiban, amelynek csúcsán az európai demográfiai kihívás áll. Az európai társadalom öregszik, ezért kell támogatni a családokat. A bevándorlás nem lehet válasz. Magyarországnak és Olaszországnak egyesítenie kell az erejét ezekben a kérdésekben – fogalmazott.
Az orosz kapcsolatokat Varga Judit pragmatikus kérdésnek nevezte. Ha energiát akarunk biztosítani Magyarországnak, akkor üzletelni kell Moszkvával – jelentette ki. Rámutatott: az országnak nincs tengeri kijárata, és bár az elmúlt évtizedekben a konzervatív kormány mindent megtett azért, hogy összeköttetéseket hozzon létre a környező országokkal, a Szlovákiával és Ausztriával összekötő gázvezetékek nem változtatnak azon a tényen, hogy a fő forrás még mindig az orosz gáz.
– Dolgozunk rajta, de nem áll szándékunkban az Oroszországtól való függőségünket az Egyesült Államoktól való függőségre váltani – közölte, megjegyezve, Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy legalább öt-hat beszállítója legyen.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország stratégiai pozíciója független a gáztól. Az ország az Egyesült Államok partnere, NATO- és EU-tag, és továbbra is az kíván maradni, de kompromisszum nélkül nem védhetjük meg nemzeti érdekeinket – jelentette ki Varga Judit. Példaként említette, hogy a tavaly júniusi orosz olajembargó alól kapott mentességgel Magyarország Németország keleti régióinak, Szlovákiának és más országoknak is segített.
Leszögezte: Magyarország a kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót, kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, és az elsők között javasolták Ukrajna EU-tagságát.
A fegyverszállítmányok eszkalációját Varga Judit veszélyesnek látja, az „nukleáris összecsapásba torkollhat”. Közölte: a konfliktus megállításának egyetlen módja az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások, ezt támogatja a magyar közvélemény is.
Jelezte, egyetért Sergio Mattarella olasz elnökkel abban, hogy a dublini szerződés elavult, de egy újraelosztási mechanizmus bevezetését, meghívólevelet jelentene az EU-ba. Ezzel kapcsolatban Magyarország nem változtatja meg álláspontját. Kiemelte, hogy teljesen új stratégiára van szükség, nem a bevándorlás következményeivel kell foglalkozni, hanem az okaival. Ahelyett, hogy a problémát Európába hoznánk, a megoldást oda kell vinni, ahonnan a probléma ered.
Varga Judit szerint a dolgok változóban vannak: Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője most is arról beszélt, hogy az illegális bevándorlást a harmadik országok együttműködését elérve kell megállítani.
Arról, hogy a Fidesz most nem tagja egyik uniós frakciónak sem, úgy fogalmazott: „az erősek földjén vagyunk, és boldogok vagyunk”. Felidézte a kormánypártok tavalyi kétharmados választási győzelmét, majd azt mondta, bár nem tartoznak európai pártcsaládhoz, a kontinentális jobboldal nagy közösségének tagjai. Ez egyre erősebb, és egyetlen célja kell, hogy legyen: meggyőznie magát arról, hogy a jövő évi európai választásokon legyőzheti a baloldalt, és többséget tud szerezni. Szerinte ez sikerülhet, mivel a progresszívek, a szocialisták és a baloldali liberálisok képtelenek válaszokat adni az európai polgárok valódi szükségleteire. Közölte, hogy egy jobboldali többséggel az EP következő ciklusában talán új korszak kezdődhetne, egy olyan új Európai Bizottsággal, amelyben a bürokrácia és az NGO-k többé nem kerekedhetnek felül a demokratikus folyamatokon. Ahol a tagállamok vezetői fogják meghatározni az EU irányvonalát, nem egy olyan európai adminisztráció, amely a saját politikai agendáját követi – jelentette ki.
Nyitókép: Facebook
