Szélsőséges román szervezetek gyűlöletbeszéde és erőszakot gerjesztő akciói ellen emelt szót hétfőn az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatban Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Megemlítette: a székelyföldi Kézdivásárhelyen hirdetett ünnepi felvonulást december elsejére a szélsőségesen soviniszta és magyargyűlölő Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet. A szélsőséges román szervezet a közösségi oldalán közölt meghívójában többek között azt írja, hogy abba a városba mennek, ahol „2015. december elsején szélsőségesek rögtönzött bombával akartak megölni bennünket”, egy olyan helyre, „amely etnikai enklávé akar lenni”, és amely „egyike az irredentizmus legfontosabb központjainak.” (A terrorizmus vádjával elítélt, a börtönből tavaly nyáron szabadult Beke István és Szőcs Zoltán a koncepciós perre emlékeztető eljárásban hozott bírósági ítélet szerint petárdából készült bombát szertettek volna robbantani az Erdély Romániához csatolásának ünnepnapján, december 1-jén Kézdivásárhelyen – szerk. megj.)
Tőkés László megemlítette, hogy Kézdivásárhelyen ugyanazok a provokátorok, akik az úzvölgyi katonatemetőben is időről időre szélsőséges rendezvényeket szerveznek. A legutóbbi október 23-ai provokációjuk során pedig a román fasizmus hagyományát folytatva létrehozták a Keresztek Testvérisége elnevezésű véd- és dacszövetséget, amely deklarálta, hogy egyetlen bíróságnak sem veti alá magát, vagyis az állam alkotmányos rendje fölé helyezkedik.
„Okkal tehetjük fel a kérdést: kinek milyen érdeke fűződik az interetnikai feszültségkeltéshez, az ukrajnai háború közvetlen térségében? Joggal volna elvárható a román kormánytól, nevezetesen pedig Klaus Iohannis államelnöktől, hogy gátat vessenek a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Nemzet Útja-féle gyűlöletbeszédnek, valamint erőszakot gerjesztő akciózásnak” – áll a nyilatkozatban.
„Mi, magyarok megértjük román testvéreink örvendezését nemzeti ünnepük alkalmával. A kölcsönös tisztelet jegyében viszont joggal várhatjuk el, hogy katasztrofális történelmi vereségünk miatti gyászunkat ők is elfogadják. Sőt, ezen túlmenően azt is, hogy az országegyesítő atyáik 1918. december 1-jei ígéreteit az erdélyi magyarság irányában Nagy-Romániában végre betartsák.”
A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának.
Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését. A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.
